A vaspótlás, mint kétélű fegyver

A vaspótlás, mint kétélű fegyver

Az étrendkiegészítőkkel való vaspótlás olykor többet árt, mint használ

A vaspótlás igen népszerű manapság, szinte minden étrend-kiegészítő gyártó kínálatában találkozhat vassal. A rendkívül elterjedt multivitaminokban is szinte mindig van. Sokan gondolhatják, hogy azért, mert fontos pótolni, hiszen rengeteg vaspótlásról szóló reklámmal találkozhatunk médiában is.

Nos, a vas valóban elengedhetetlen az egészségünk szempontjából, viszont a vastartalmú multivitaminok és más étrend-kiegészítők legtöbbször nem tesznek jót nekünk.
Miért?
A választ érdemes két részre osztani.

1. A vas, mint a kórokozók tápláléka

A gond ott kezdődik, hogy a multivitaminokban és étrend-kiegészítőkben található vasvegyületeket könnyen felveszik az emésztőrendszerünkben élő kártékony kórokozók, így inkább nekik nyújt táplálékot, nem nekünk vaspótlást.

Ennek eredményeként a kórokozók száma növekszik, ami súlyosbíthatja az esetleg már meglévő emésztőrendszeri problémáinkat, vagy fertőzéseinket, amikről sokszor még csak nem is tudunk. A vas pótlása növelheti a patogén baktériumok, például az Escherichia coli és a Salmonella szaporodását az emésztőrendszerben, mivel ezek a kórokozók felhasználhatják a táplálékként szolgáló vasat [Kortman 2012].

A vas azáltal is megváltoztathatja a béflóra összetételét, hogy elnyomhatja azokat a jótékony baktériumokat (pl. a Lactobacillus fajokat), amelyek nem használnak fel nagy mennyiségű vasat [Parmanand 2019, Zimmermann 2010].

A vas pótlása emelheti a bélgyulladások kockázatát, mivel a patogén baktériumok jelenléte és szaporodása aktiválhatja az immunválaszt, ami hosszú távon gyulladásos bélbetegségekhez vezethet [Kortman 2014], illetve a vaspótlás súlyosbítja a már meglévő vastagbélgyulladást is [Mahalhal 2018]. Az élelmiszer vassal történő adalékolása (dúsítása) gyermekek bélflórájában kedvezőtlen változásokat idézett elő, növelve a patogén baktériumok számát [Zimmermann 2010] és a bélgyulladást [Jaeggi 2014]. Ettől függetlenül napjainkban töretlen népszerűségnek örvend az élelmiszerek, üdítő- és energiaitalok vassal történő adalékolása.

Röviden a vaspótlás hatására a kórokozók túlszaporodnak, a jótékony baktériumok pedig visszaszorulnak, és ezeken felül gyulladás is kialakulhat.

Mi a helyzet azokkal a vasvegyületekkel, amelyeket úgy reklámoznak, hogy mellékhatásmentesek? Ilyen például a vas-biszglicinát.

Nincs jó hírem. A vas-biszglicinát szintén növeli az Enterobacteriaceae családba tartozó patogén baktériumok, például az Escherichia coli (leggyakrabban hasmenéssel járó bajokat okoz) és Shigella (súlyos hasmenéssel járó fertőző betegséget okoz), relatív arányát a bélben [Finlayson-Trick 2023]. Tehát a vas-biszglicinát sem jobb ebből a szempontból, mint a leggyakrabban használt vas-szulfát.

Mi a helyzet a természetes vasforrásokkal?

A táplálékkal bevitt vas (pl. vörös húsokból, májból stb) különböző fehérjékhez van kötve, amely a kórokozók számára nem, vagy csak nehezen felvehető. Ezért ez egy sokkal megfelelőbb módja a vaspótlásnak. Nincs mellékhatás.

A vasprobléma logikai gondolatmenetét tovább folytatva a következő kihívást a szervezetünkbe kerülő, már felszívódott vas okozza, amihez jellemzően étrend-kiegészítőkből, multivitaminokból, vassal dúsított élelmiszerekből stb jutunk hozzá. Hiába, a vaspótlás nagyon divatos.

2. A vas, mint sejtromboló hatású molekulák létrehozója

A szervezetünkbe bejutó vasvegyületek szétesnek és ionok keletkeznek. A vas ion (Fe2+) kémiailag nem stabil, ezért stabilizálni fogja magát (Fe3+). Ezzel pedig beavatkozik a szervezetünk harmonikus működésébe.

A szervezet harmonikus működése során ugyanis keletkezik egy szuperoxid nevű molekula (1. a) ábra). Ez reaktív ugyan, de keletkezése teljesen természetes, és a testünkben lévő SOD enzim (szuperoxid-dizmutáz) felel azért, hogy hidrogén-peroxiddá alakítsa (1. b) ábra), majd egyéb enzimek semlegesítik (a hidrogén-peroxidot) ártalmatlan vízzé és oxigénné (1. c) ábra). A vas ionok (Fe2+) itt okoznak problémát (1. d) ábra), mégpedig azzal, hogy a hidrogén-peroxidot elvonják, hogy stabilizálják magukat, csakhogy közben egy hidroxilgyök keletkezik (1. e) ábra).

A hidroxilgyök a legagresszív szabadgyöknek tekinthető, ez okozza a legtöbb kárt a szervezetünkben lévő szabadgyökök közül.

Az ábra – A vas szerepe a reaktív hidroxilgyökök kialakulásában

A biológiai szervezetben a hidroxilgyökök megtámadják a sejtmembránt [Verma 2014], és membrán- illetve fehérjekárosodást okoznak [Guptasarma 1992], károsítják a DNS-t [Treml 2016]. A ferroptózisnak nevezett folyamat sejthalált és mutációkat, illetve különböző megbetegedéseket okoz a biológiai szervezetben [Tang 2020, Yan 2021]. A hidroxil gyökök összefüggésbe hozhatóak az érelmeszesedéssel, rákkal és neurológiai rendellenességekkel. Képesek fehérjéket módosítani, ami sejtkárosodáshoz vezethet [Lipinski 2011]. A vesékben is káros hatást fejthetnek ki, például akut veseelégtelenséget okozhatnak [Walker 1988].

Összegzésképpen, a hidroxilgyökök az emberi szervezetben számos sejtkárosító és betegséget előidéző mechanizmus révén vesznek részt a patológiás folyamatokban. Az antioxidánsok és más gyökfogók alkalmazása potenciálisan csökkentheti ezen káros hatásokat.

Van, akinek az átlagnál is károsabb a vaspótlás

Az emberek egy része kifejezetten jó hatásfokkal veszi fel a táplálékból a vasat (ezt a genetikai háttér határozza meg, de jellemzően ezt senki nem tudja magáról), rájuk a fent leírt folyamat még károsabb, illetve még fontosabb számukra, hogy fokozottan kerüljék a szintetikus vassal dúsított multivitaminokat, és élelmiszereket (pl. üdítőitalok, vassal adalékolt lisztek stb). Ellenkező esetben a saját egészségük látja kárát.

Ezek után érdemes feltenni a kérdést, hogy a túlzott vasbevitel (akár multivitaminokból is) vajon előnyös-e számunkra? A fentiekben talán kellőképpen érzékeltettem, hogy miért tartom károsnak a vaspótlást.

Mi lehet a megoldás?

Amennyiben valaki vashiányos, akkor sem vasat érdemes pótolni, hanem inkább azon kell dolgoznia, hogy a szervezete jobban fel tudja szívni a vasat az élelmiszerekből. Ebben segíthetnek a vasban gazdag növényi kivonatok (mint a cékla vagy céklalé), a C-vitamin, az L-cisztein aminosav vagy a laktoferrin nevű fehérje. Ezeket akár együttesen is lehet alkalmazni a még jobb vasfelszívódásért.

A vashiányos állapot gyakran felszívódási zavart (pl. fel nem ismert gluténérzékenység), túl erős menstruációt vagy belső vérzést jelez.

Ha már vannak emésztőrendszeri problémái, különösen fontos, hogy óvatosan válasszon vasforrást. A hagyományos multivitaminok és étrend-kiegészítők helyett a megoldás lehet az állati eredetű kivonatok, mint például a marhamáj vagy marhavér kivonat, mert ebből a vasat a szervezetünk biztonságosan felszívja, és a káros kórokozók nem tudják azt előlünk felvenni.

Hogyan lehet még a vasszintet növelni a szervezetben?

A vasszint növelésének egy hatékony módja az is, ha a kórokozókat, káros baktériumokat elkezdjük írtani [Huang 2010, Yasunga 2009]. Erre többféle természetes megoldás létezik, és nyilván akkor indokolt ez a megközelítés, ha az adott illetőnek már eleve emésztőrendszeri panaszai vannak.

Mi a lényeg?

Amennyiben valaki a vasszedés mellett teszi le a voksát az könnyen “vastöbbletet” okozhat magánál. A mérsékeltebb vastöbblet fáradtságot, ízületi fájdalmat, depressziót és hangulatingadozást, hajhullást, mellkasi fájdalmat, szédülést, szexuális funkciózavart, menstruációs problémákat és hasi fájdalmat okoz.

A jelentősebb vastöbblet májkárosodást, cukorbetegséget, szívproblémákat és súlyosabb esetben a bőr barna, bronzos, vörös vagy szürke elszíneződését okozza. Megemeli a koleszterinszintet, növeli az Alzheimer- és Parkinson-kór kockázatát, és általános kopást okoz a szövetekben, ami felgyorsítja az öregedési folyamatokat [MasterJohn 2024].

Tanulságok?

Azt hiszem sok tanulságot lehetne levonni, illetve nyitott kérdést feltenni, de maradjunk, csak egy gondolatnál:

  • Vajon kinek a felelőssége az, hogy a szervezetünkbe olyan termékek kerülnek, amelyek különböző vasvegyületeket tartalmaznak és ezáltal károsak is lehetnek számunkra? A miénk? Az étrend-kiegészítő és gyógyszergyártóké, akik ezeket a termékeket létrehozzák, illetve reklámozzák is őket (akár olyan általános tünetekre, mint a fáradékonyság)? Vagy esetleg a médiaorgánumoké (is), akik a megfizetett reklámokat megkérdőjelezés nélkül terjesztik?

Ezekre a kérdésekre mindenkinek magának kell megtalálnia a saját válaszát, mert a végén a lényeg mégis az, hogy az egészség mindenkinek saját felelőssége. Teljesen mindegy mit mondtak a reklámokban.

Forrás: tenyek-tevhitek