Korunk új szupermolekulája, a GABA (gamma-amino-vajsav)
Hazánkban is mélyreható kutatások folynak egy nem túl rég felfedezett molekulával, a gamma-amino-vajsavval (GABA, gamma-aminobutyric acid) kapcsolatosan. E főként csírázáskor képződő vegyületnek egyre komolyabb szakmai jelentősége van.
Az „akaraterő” vegyülete az agyban
Tudjuk, hogy – mint neurotranszmitter – az agyban is termelődik, és a cselekedetre ösztönző (acetilkolin részvételével zajló) folyamatokban a szabályozó szerepét tölti be, illetve a függőségeink legyőzésének egyik kulcsszereplője az agyunkban (az erős érzelmi vagy addiktív befolyásoló hatással szembeni ellenállást támogató vegyület).
Megdöbbentő újabb eredmények
Újabb felismerésnek számít: a gamma-amino-vajsav nemcsak a központi idegrendszerben termelődik, hanem a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben is szintetizálódik, nem is kis mennyiségben. A Langerhans-szigetekben az alfa- és béta-sejteket szabályozza, kontrollálja. Az alfa-sejtek esetében korlátozza a glikogénkiválasztást, a béta-sejteknél pedig fokozza az inzulintermelődést.
A csírázáskor képződő gamma-amino-vajsav (GABA) a kutatások fókuszpontjába került, mivel közvetlenül hat a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteire.
Még nagyobb megdöbbenést okozott, amikor a GABA-ról kiderült, stimulálja a béta-sejtek szaporodását, és csökkenti a sejtelhalás mértékét, ami reménysugár lehet a cukorbetegek számára is. Már jelenleg is nagyszámú klinikai elővizsgálat igazolja az inzulinrezisztencia (IR) elleni, valamint az ún. szisztémás citokinek elleni hatását (A citokinek bonyolult ideg- és immunrendszeri kommunikációkban vesznek részt.)
Milyen hatása lehet a GABA bevitelének élelmiszerek révén?
A GABA tehát képes szabályozni a Langerhans-sejtek funkcióit, a cukoregyensúly fenntartását és az autoimmunitást. Fontos megjegyezni, hogy a GABA szájon keresztül történő alkalmazása – a táplálékon keresztül – hat a béta-sejtekre. Bevitele biztonságos az emberre, mivel a periférikus GABA-receptorokon keresztül fejti ki hatását. Nem befolyásolja a központi idegrendszer funkcióit, mivel a vér-agy gátat – jelenlegi tudásunk alapján – nem tudja átlépni. A megfigyelések szerint a szervezet kiegyensúlyozó hatása révén azonban a GABA bevitele a perifériás rendszereken keresztül is segítheti a nyugodtságot és a jó alvást.
Szupermolekula, de nem csodaszer
A rendelkezésünkre álló hazai tapasztalatok alátámasztják a GABA tartalmú élelmiszerek egyensúlyt létrehozó hatását, vélhetően a korábban említett mechanizmusok szerint. Természetesen még további megfigyelések és kutatási eredmények szükségesek a pontos összefüggések feltárásához, de a jelenlegi eredmények a GABA különleges tulajdonságaira, egyedi hatásmechanizmusaira hívják fel a figyelmet. Ma már tudható, hogy támogatja a kiegyensúlyozott működést, valamint pozitív hatással van a vércukorszint- és inzulin-mechanizmusokra. Több helyen hasznosítják ma már a súlycsökkentő diétákban is e vegyületet külföldön, illetve hazánkban is elindult a forgalomba hozatala, természetes csírák révén.
A GABA nyilván nem csodaszer, de talán az egyik olyan „szupermolekula” lehet a jövőben, amely révén sikeresen küzdhetünk a civilizációs ártalmakkal (elhízás, cukorbetegség, stresszel összefüggő kórképek, stb) szemben.
A legfontosabb kérdés: GABA-források
A GABA többféle csírában is képződik, a GAD (glutaminsav dehidrogenáz) enzim hatására, így a barnarizs-, szója-, búza- és babcsírákban is termelődik. A legalkalmasabb erre a célra a barnarizs-csíra, mivel ebben a legaktívabb az enzim, illetve a tanulmányokban is a barnarizs-csírával kapcsolatos kutatások dominálnak, a vérnyomás-, és vércukorszint-szabályozó folyamatok tekintetében.
A leghatékonyabb GABA-forrás a csíráztatott barna rizs, amelynek a kutatások szerint a vérnyomás és a vércukorszint szabályozásában van szerepe.
Új fejlesztési irány: csíraalapú biokészítmények, „a jövő reménységei”
Magyarországon évek óta folyik GABA-kutatás és fejlesztés. Az egyik ilyen kutatási programban az ökológiai gazdálkodásból származó csíráztatott magvakat tejsavas fermentálásnak vetik alá (bifidobaktériumokkal vagy Laktobacillus kultúrákkal), így a képződő bio csíramassza mellett értékes egyéb aktív termékek, fermentumok, vitaminok, bioaktív vegyületek képződnek. A gyártás során nyers, aktív bifidobaktériumokkal dúsított csíraőrlemények állíthatók elő, mint korszerű készítmények, müzli-, shake vagy green-turmix alapanyagok. (Az őrleményeket szerves nyomelemekkel, vitaminokkal dúsítják, így ún. étkezést helyettesítő turmix-alapanyagok állnak elő.)
Egyes szakmai állásfoglalások szerint e készítmények helyet foglalnak lehetnek a jövő nagy reménységei között, a speciális (preventív) élelmiszerek területén.
A tejsavbaktériumokkal fermentált, szárított csírák és a fermentált korpa hasznos kiegészítői lehetnek a táplálkozásunknak, reggel, délben vagy este.
Az említett hazai fejlesztő team tudósai a rostokat is tejsavasan fermentálják, így – szakmai értelemben döbbenetes módon – a rostokból is számos vegyületet fel tud szívni a szervezetünk, mivel a gátló, zavaró anyagok elbomlanak (fermentált korpafélék mint új generációs rostforrások). E szakmai fejlesztések (funkcionális élelmiszerek) iránt külföldön, különösen Nyugat-Európában növekvő kereslet mutatkozik, a tudatos vásárlók, a vegetáriánusok, a vegánok, a bio- és reformtáplálkozás iránt érdeklődők körében.
Forrás: ementesovezet