A kurkuma bizonyítottan előnyös hatásai

A közvetlen antioxidáns hatás mellett a kurkumin számos antioxidáns enzim aktiválásával fokozza a sejt oxidatív stressz elleni védekezését. A kurkumin laboratóriumi körülmények között többféle betegség, így például a diabéteszes vesekárosodás, az alkoholos májfibrózis modellkísérletében mutatott előnyös tulajdonságokat.

A szájon át adott kurkumin állatkísérletekben gátolta a kémiailag előidézett szájüregi, gyomor-, máj-, illetve vastagbélrákok kialakulását. Hasonló eredményeket kaptak egyes daganatképződésre genetikailag hajlamossá tett egértörzsekben. Bár az állatkísérletek ígéretesek, emberre vonatkozóan egyelőre nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Egy kis létszámú klinikai vizsgálatban a kurkumin csökkentette a vastagbélben található rákmegelőző elváltozások számát.

Az oxidatív stressz és a gyulladás a 2-es típusú diabétesz kialakulásában is szerepet játszhat. Számos laboratóriumi és állatkísérletes adat van arra, hogy a kurkumin hasznos lehet a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében. Egy kettős vak, placebokontrollált vizsgálatban a résztvevők véletlenszerű csoportosításban kilenc hónapig kurkuminoidokat, illetve placebót kaptak. A kísérlethez olyan betegeket válogattak ki, akiknél korábban csökkent glukóztoleranciát – vagyis cukorbetegséget megelőző állapotot – diagnosztizáltak. Azoknál, akik kurkuminoidokat kaptak, nem alakult ki a cukorbetegség, míg a placebóval kezelt betegek 16%-a diabéteszessé vált. Ezen túlmenően a kurkumin csökkentette az inzulinrezisztenciát, javította a glukóz toleranciát és a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek működését. Egy másik placebokontrollált kettős vak vizsgálatban 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegekben csökkentette a hemoglobin A1c értékét, az éhgyomorral mért vércukorszintet, a vérzsírok és a koleszterin szintjét. Más klinikai vizsgálatok szerint cukorbetegeknél a kurkumin javítja az erek falának működését és csökkenti a diabéteszes vesekárosodást.

Számos klinikai vizsgálat van folyamatban a kurkuminnal kapcsolatban rosszindulatú daganatos betegeknél. Mivel a korábbi kutatásokból tudható, hogy a kurkumin fokozza egyes daganatellenes szerek – például a gemcitabin, a docetaxel vagy az imatinib – hatását, ezért ezekkel a vizsgálatokkal első lépésben a kurkumin hatékony és a betegek számára elviselhető adagját próbálják megállapítani. A vizsgált daganatok többek között vastagbél-, emlő-, hasnyálmirigyrák, illetve egyes leukémiák.

Bár laboratóriumi körülmények között a kurkumin bizonyította gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatását, egyelőre csak kevés klinikai vizsgálati adattal rendelkezünk. Néhány kísérletben a szájon át alkalmazott kurkumin a műtét utáni, illetve a reumatoid artritiszben jelentkező gyulladásos tüneteket és a fájdalmat a fenilbutazonhoz vagy diklofenakhoz hasonló mértékben tudta csökkenteni. Az emlődaganatok kezelése során alkalmazott sugárterápia mellékhatásaként jelentkező bőrgyulladás csökkentésében mérsékelt hatékonyságot mutatott. Colitis ulcerosában, amely egy hullámzó lefolyású gyulladásos bélbetegség, egy klinikai vizsgálatban a kurkumintartalmú beöntés alkalmazása a szokásos terápia mellett gátolta a betegség fellángolását. A betegség aktív szakában a szokásos terápiát kiegészítő orális kurkumin elősegítette az aktív gyulladás gyógyulását. Helyileg alkalmazva – gél formájában – a kurkumin egyes szájüregi folyamatokban szintén gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatásúnak bizonyult.

Néhány klinikai kísérletben vizsgálták a kurkumin hatását depresszióban, azonban a kapott eredmények nem voltak egyértelműek: egyes vizsgálatokban a kurkumin javított a depressziós tüneteket, más vizsgálatokban azonban hatástalannak bizonyult. E kérdés tisztázására ezért további, nagyobb létszámú klinikai kutatásra van még szükség. Premenstruációs szindrómában egy placebokontrollált vizsgálatot végeztek, amelyben a tíz napon át adott napi 200 mg kurkumin csökkentette a tünetek súlyosságát.

Az étkezéssel, különböző formákban, fűszerekkel bevitt kurkumin mennyisége erősen változó. Például a curryporban található indiai sáfrány mennyisége gyártmánytól függően eltérő, esetenként meglehetősen alacsony, így az is kérdéses, mennyi kurkumin jut ezekkel a szervezetbe. Ez a bizonytalanság kivédhető kurkumintartalmú készítmények alkalmazásával. Egy másik probléma, hogy a szájon át bevitt kurkuminnak csak egy része szívódik fel, így a biológiai hasznosulása is korlátozott lehet. A rossz felszívódás azonban akár előnnyé is válhat, ha a bélcsatornában kifejtett helyi hatásra van szükségünk. A kurkumin felszívódását javíthatja, ha a feketebors csípős ízét adó piperinnel együtt fogyasztjuk, a piperin azonban egyes gyógyszerek lebontási folyamatait is módosíthatja.

A felszívódással és adagolással kapcsolatos bizonytalanságok mellett nagyobb adagban fogyasztva a kurkumin mellékhatásként gyomorpanaszokat is okozhat. Egy klinikai vizsgálatban az egyszeri adag nagyobb mennyiségű kurkumin elfogyasztása hasmenéssel, fejfájással, kipirulással járt. A kisebb adagokban vagy az étkezési fűszerrel bevitt kurkumin azonban nem okozott mellékhatásokat. A kurkumin laborkísérletekben gátolta a vérlemezkék összetapadását, ami azt jelenti, hogy alvadásgátló gyógyszerrel együtt alkalmazva fokozhatja ezen készítmények egyik tipikus mellékhatásának, a vérzéseknek a veszélyét. Szintén laboratóriumi körülmények között tapasztalták, hogy egyes daganatellenes hatóanyagok hatását a kurkumin gátolja. További fontos hatás, hogy a kurkumin jelentősen aktiválja a CYP3A4 nevű májenzimet. A CYP3A4 nagyon sok gyógyszer lebontásában és hatástalanításában játszik kulcsszerepet, amelyek így gyorsabban lebomlanak, hatásuk jelentősen gyengülhet. Ezt a lehetséges gyógyszerkölcsönhatást feltétlenül mérlegelni kell, ha valaki kurkumintartalmú készítményt, étrend-kiegészítőt fogyaszt.

Forrás: Webbeteg