Görögszénamag csíráztatása, fogyasztása

Görögszéna

A görögszéna hozzájárulhat a hormonháztartás normál működéséhez, a változókori tünetek enyhítéséhez, a kismamák tejelválasztásának fokozásához, segíthet a mellek feszesebbé tételében.

A görögszénamag jelentős védelmet nyújt a gyomornak, mintegy szivacsként szívja magába a felesleges gyomorsavat. Kiemelkedő szerepe lehet a gyomorfekély kialakulásának megakadályozásában!Értékes természetes antibiotikum, kiváló általános erősítő szer. Növeli a vörösvértestek számát, visszaadja a fizikailag lemerült szervezet erejét, jelentős mennyiségű csontképzést segítő D-vitamin-tartalommal is rendelkezik. Cukorbetegeknek különösen ajánlott rendszeres fogyasztása, II. típusú diabétesznél a megelőzésben és a kezelésben is eredményes. A növény hatóanyagai csökkentik az inzulinrezisztenciát, normalizálják a vércukorszintet, magas rosttartalma pedig késlelteti a cukor felszívódását. Rendszeres fogyasztásakor a belekből nem szívódik fel a koleszterin és a zsír, védelmet nyújthat az érelmeszesedés, a szívbetegségek és az elhízás ellen.

A görögszéna egyike azon gyógynövényeknek, amelyek a legrégibb korok óta szolgálhatják az ember egészségének megőrzését.

Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi (arab), görög, kínai népi és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják, ezen országokban általánosan fogyasztják. Közvetlen feldolgozásával számos szabadalmaztatott gyógyszer készül.

A görögszéna (lepkeszeg) nagyon gazdag makro– és mikroelemekben, A-, B-, C- és D-vitaminokban. A kutatók különösen a benne található szerves vas, szelén és szilícium élettani hatását tartják fontosnak.

Hatásai a szervezetre:
– antioxidáns hatásának köszönhetően általános immunerősítőként működhet, hozzájárulhat az egészséges étvágyhoz, ami elsősorban betegség során legyengült szervezetű, illetve étvágytalanná váló emberek esetében lényeges
– támogathatja az egészséges emésztési folyamatokat
– hozzájárulhat az egészséges/normál vércukorszint eléréséhez és fenntartásához

Görögszéna
Trigonella foenum-graecum L.

Más néven: görög lepkeszeg, fenő grék (fenugreek).

A Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos egyéves növény, amelyet már az ókor óta termesztenek, elsősorban Indiában, Marokkóban, hazánkban nemcsak termesztik, de a termesztésből kivadulva is előfordul.

A növény 1 éves, 20-60 cm magas szárú. Levelei nyelesek, három levélke közül a középső a legnagyobb: 1,0-1,5 cm hosszú, tojásdad alakú, élénkzöld színű. Sárgásfehér színű virágai a lomblevelek hónaljában fejlődnek. Termése sokmagvú, hosszú, kissé ívesen hajlott hüvely. Magja: 4-5 mm hosszú, kemény, vízben erősen duzzadó (a magas nyálkatartalma miatt).
Magról szaporítják. Széltől védett, napos helyet igényel. Talajban nem válogatós. Tavasszal vetik 20-25 cm sortávolságra.

A növény magja képezi a drogot – a Magyar Gyógyszerkönyvben nem, de a svájci és az osztrák gyógyszerkönyvekben hivatalos drog -, amelynek szaga jellemző, az ánizsra emlékeztető ízű, aromás, keserű, összehúzó. Tartalmaz: 0,38% trigonellint (alkaloid), 0,18 nikotinsavat, 30-38% nyálkát (galaktomannán jellegű), szaponint, rutint, 6-10% zsírosolajat, 27% fehérjét, cserzőanyagot.

Egyiptomban kenyérkészítéshez ma is felhasználják, a görögök a nyers vagy főzött magvakat mézzel fogyasztják.

Elsősorban az állatgyógyászatban használják, főzete bélgörcsöt szüntető, szélhajtó és húgykőoldó hatású. Az őrleményéből készített pépet feldagadt testrészek borogatására is használják. Újabban a humán gyógyászatban vércukorszint-csökkentő hatása miatt használják.

Magyarországon kevésbé ismert gyógynövény. Államilag minősített ÓVÁRI-4 fajtáit szabadalmak védik. A most készülő Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Hg. VIII) már hazánkban is hivatalos drogként fog szerepelni.

A görögszéna egyike azon gyógynövényeknek, amelyek a legrégibb korok óta (EBERS papiruszok i. sz. előtt 3000 év) szolgálják az ember egészségének megőrzését. Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi (arab), görög, kínai népi- és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják, fogyasztása ezen országokban általános. Magja (Trigonellae foenugraeci semen) az Európai és más Gyógyszerkönyvekben •DAB 10, •ÖAB 9, Helv. VI. ,HAB. 34. , Ph. Eur. 4., Ind. P. C. 53. hivatalos drog. Közvetlen feldolgozásával számos szabadalmaztatott gyógyszer készül.

Minden gyógynövény – így a görögszénamag értékét is – kémiai összetétele, azoknak a szervezetben lejátszódó fiziológiai folyamatokra gyakorolt hatása határozza meg.
Értékes, biológiailag aktív hatóanyagait feltáró tudományos kutatások különösen az alábbi kémiai összetevőire, azok fiziológiai hatására hívjuk fel figyelmünket: 40-45% poliszaharid (galaktomannán), 30% fehérje, mely különösen gazdag lizin és triptofán aminósavakban; 8% olaj; trigonellin, kolin, gentianin, carpin alkaloidák; luteolin, orientin, quercetin, vitexin és isovitexin flavonoidok; ásványi anyagok (kalcium, magnézium, foszfor); mikroelemek (szerves vas, szelén, szilícium, melyek kiemelten fontosak); szteroid szapogeninek (diosgenin, yamogenin, tigogenin, neotigogenin)-természetes szteroidok; A, B, C és D vitaminok; pantoténsav, lecitin. (Ezek élettanilag, táplálkozás-élettanilag nagyon fontos vegyületek).

Kinek javasolható a fogyasztása?

A görögszénamag fogyasztása kedvezően hat a szoptató kismamák tejelválasztására. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Jó hatású a menzesz előtt jelentkező tünetek (PMS) enyhítésére, csökkenti a változókori (menopausa) panaszokat, mérsékli a depresszió tüneteit. Hatásos a vérszegénység, az ásványianyag hiány kiegészítő gyógyítására. Az ásványi anyagok és egyéb összetevői jelentős szerepet játszanak a csontritkulás (osteoporosis) kialakulásának megelőzésében.

Csírájának vasban gazdag levelét sakátába keverik.

Nagyobb, zsenge leveleit apróra vágják és frissen, vagy párolva tálalják.

Magjainak áztatóvize lágyítja a bőrt.

Magjai hormonszerű anyagokat tartalmaznak. Fogamzásgátló és nemi vágyat felkeltő hatásuk mellett, férfiakban serkenti a haj növekedését, nőkben erősíti a méhet.

Görögszéna

Trigonella foenum-graecum L.

A görögszéna egyike azon gyógynövényeknek, amely a legrégibb korok óta szolgálja az ember egészségének megőrzését. Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi, görög, kínai népi- és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják, fogyasztása ezen országokban általános.

A világ fejlett országaiban, az utóbbi években kiemelkedő figyelem övezi. Sajnos Magyarországon eddig kevés információ jutott el a fogyasztókhoz; gyógy- és táplálkozásbiológiai hatását nem ismerik.

A Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos egyéves növény, amelyet már az ókor óta termesztenek. Magról szaporítják. Széltől védett, napos helyet igényel. Talajban nem válogatós. Tavasszal vetik 20-25 cm sortávolságra. Magja: 4-5 mm hosszú, kemény, vízben erősen duzzadó (a magas nyálkatartalma miatt).

A növény magja képezi a drogot – a magyar gyógyszerkönyvben nem, de a legtöbb európai, mint például a svájci és az osztrák gyógyszerkönyvekben hivatalos drog -, amelynek szaga jellegzetes, az ánizsra emlékeztető ízű, aromás, keserű.

A görögszénamagot elsősorban állatgyógyászatban használják, de újabban elterjedt a humán gyógyászatban is. A magnak rendkívül sok gyógyító hatása van.
Értékes, biológiailag aktív hatóanyagait feltáró tudományos kutatások különösen az alábbi kémiai összetevőire, azok fiziológiai hatására hívják fel figyelmünket: 45-50% carbohydrátot, 30% fehérjét, mely különösen gazdag aminósavakban; 8% olajat; ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor); mikroelemeket (szerves vas, szelén, szilícium kiemelten fontos), természetes szteroidokat; A, B, C és D vitamint tartalmaz.

A görögszénamag fogyasztása kedvezően hat a szoptató kismamák tejelválasztására. Természetes szteroidjai kedvezően befolyásolják a menstruációs ciklust. Jó hatású a menstruáció előtt jelentkező tünetek (PMS) enyhítésére, csökkenti a változókori panaszokat (menopauza), mérsékli a depresszió tüneteit. Hatásos lehet a vérszegénység, az ásványi anyag hiány kiegészítő gyógyítására.

Étvágyjavító, emésztést elősegítő, gyulladáscsökkentő hatása alkalmassá teszi a betegség következtében legyengült szervezet erősítésére. Antidiabetikus, koleszterinszint csökkentő hatását klinikai vizsgálatok igazolják. Magjából készített főzet enyhíti a torokfájást, csökkenti a vércukorszintet.

Az utóbbi években hajnövesztő szerként is használják. A kísérletek eredményei rendkívül biztatóak. Főleg a kopasz foltok gyógyítására alkalmas.

Egyiptomban kenyérkészítéshez ma is felhasználják, a görögök a nyers vagy főzött magvakat mézzel elkeverve fogyasztják. A mag őrlete ánizsra jellemző illatú. Az őrleményéből készített pépet feldagadt sebek és gyulladások borogatására is használják.

A görögszénamagot terhes nők ne használják méhösszehúzó hatása miatt!

fORRÁS: terebess.hu