Ízületi gyulladás okai, tünetei, kezelése

Az ízületi gyulladás olyan állapot, amikor valamelyik “mozgó alkatrészünk”, ízületünk begyullad. Röviden: piros, bedagad, nagyon fáj, nem lehet használni.

Az ízületi gyulladásnak számtalan oka lehet. Általában ezek között megkülönböztetünk általános okokat és megkülönböztetünk helyi okokat.

Vannak olyan ízületi gyulladások, amik a szervezet betegségével, tehát az egész szervezet betegségével kapcsolatosak, ezek alkotnak egy csoportot. Köztük vannak fertőzéses, autoimmun, endokrin betegséggel összefüggő, akár bármilyen, a szervezet egyéb részét érintő betegséggel kapcsolatos ízületi gyulladások.

Emellett vannak olyanok, amik helyileg alakulnak ki, valami helyi okból.

Fontos, hogy észrevegyük, hogy valóban ízületi gyulladásról van-e szó. Hasonló jellegű fájdalmat produkálhat például egy ínhüvelygyulladás is. Az ínhüvelygyulladásról ebben a cikkünkben olvashat.

Beszéljünk először azokról az ízületi gyulladásokról, amik nem általános betegséggel kapcsolatosak. Ezek jobbára túlterheléses gyulladások.

Maga a gyulladás egy végső tünetcsoport, ez pont ugyanúgy, vagy majdnem ugyanúgy néz ki, mint egy másik, általános okból létrejövő gyulladás, de ezeket a túlterhelés okozza. A túlterhelés lehet relatív, és lehet abszolút.

Tehát mindenképpen az történik, hogy egy ízület több terhelést kap, mint amennyit kibírna. Az oka lehet vagy az, hogy tényleg nagyon sok a terhelés, például házat építettünk, vagy árkot ástunk, vagy lefutottunk egy maratont előző edzések, hozzászokás nélkül. Ez abszolút túlterhelés.

Az ízületi túlterhelés lehet relatív, amikor is a normál napi terhelés egy előzetesen sérült, beteg, vagy gyenge, esetleg “félreálló” ízületet a napi terhelés begyullaszt. Ez a relatív túlterhelés okozta ízületi gyulladás.

Hogyha például valakinek már sérült a térde és ezért laza, vagy porckopás van a térdében, esetleg nagyon lúdtalpas, vagy akár a csípője áll rosszul, és/vagy nem tud valamiért megfelelően működni, és megtesz tíz kilométert gyalog, vagy fölmegy három emeletet lépcsőn, akkor ezek az ízületei begyulladhatnak.

Legtöbbször a térd és a váll szokott begyulladni sportolás kapcsán. A térdet a futók szokták “elrontani”, a vállat pedig azok, akik súlyokat emelgetnek. Ezeknek általában az az oka, hogy az ízületet hibásan terhelik, tehát a mozgás minősége rossz.

Például, csak hogy könnyebben érthető legyen, ha lúdtalpas valaki és sokat fut, akkor a térdének az egyik részét jobban terheli mint a másikat. A térdének az a része begyulladásra hajlamos.

A sportolás közben jelentkező hirtelen fájdalom lehet akár egy éppen kiszakadt gerincsérv jele is. Ezt nagyon komolyan kell venni, mert adott esetben a bénulás veszélye is fennállhat.

Vagy pedig egyszerűen túlterheli a vállát, mert nehéz súlyokat (pl. hatvan kilókat) emelget, de nem a megfelelő technikával. Ilyen emberekben könnyen begyullad ez az ízület, ami elég nagy baj, mert az ízület sokáig “nem hajlandó abbahagyni” a gyulladást.

Ilyen esetekben a ráedzés semmiképpen nem segít a problémán, legjobb, ha nem is próbálkozunk vele. A gyulladt ízületet nem szabad tovább terhelni, mert az komoly későbbi károsodáshoz vezethet. Arról nem beszélve, hogy addig is nagyon fáj.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben baktériumok telepednek meg az ízületekben és ott gyulladást okoznak.

A baktériumok olyan kórokozók, amelyek önálló életre képesek, ezek a legkisebb ilyen kórokozók. Baktériumok élnek az emberi szervezetben normálisan is, ezeket nevezzük normál flórának a bőrön, a torokban, bélrendszerben és egyebütt. Hogyha ezek a baktériumok, vagy más baktériumok netán bejutnak az ízületbe, akkor ott gennyes ízületi gyulladást okoznak. Ez veszélyes betegség és mindenképpen kezelni kell.

Természetesen, a bakteriális és sportsérülés okozta ízületi gyulladás két nagyon különböző dolog. Teljesen másképp kezeljük őket. Egy sportolástól kapott ízületi gyulladás nem nagy probléma, egy bakteriális ízületi gyulladás betegség viszont sebészeti ellátásra és antibiotikumra szorul mindenképpen.

Az autoimmun ízületi gyulladások alatt a köznyelv azokat érti, amik autoimmunitáshoz társuló ízületi gyulladások. Ez egy nagy betegségcsoport, tehát így önmagában nem sokat jelent, bizonyos autoimmun betegségek az ízületi rendszeren jelentkeznek.

A legesleggyakoribb ezek közül a rheumatoid arthritis, (magyar helyesírással reumatoid artritisz, mind a kettő helyes!) amit sokan ismernek. Sajnos sokan, mert viszonylag gyakran fordul elő Magyarországon.

A köszvény nem autoimmun ízületi gyulladás, hanem egy anyagcsere okú ízületi gyulladás.

Köszvényes esetben vagy álköszvény esetében is kristályok csapódnak ki az ízületben. Köszvény esetében húgysav kristály csapódik ki az ízületben. Az ízület ezt nem tűri, és egy lángoló, nagyon erős, nagyon hirtelen jelentkező, rendkívül fájdalmas ízületi gyulladással reagál.

Köszvényes roham esetében mindig orvoshoz kell fordulni. Egyébként ha típusos köszvénye van valakinek és nem fordul orvoshoz, a roham akkor is megszűnik, csak nagyon fáj.

Orvoshoz azért érdemes mindenképpen fordulni, mert a krónikussá váló köszvényes ízületi gyulladás tönkreteszi az ízületet és akkor már nem nagyon lehet rajta segíteni.

Az ízületi gyulladás esetleges lelki oka eléggé “síkos pálya”.

Vannak olyan ízületi gyulladások, melyek az autoimmun ízületi gyulladások között szerepelnek, és lelki okból indulnak el. Ezeket feltétlen meg kell különböztetni azoktól, amikor ,úgymond, “ízületi gyulladása van lelki okból” valakinek. Bizonyos autoimmun betegségeket pszichés stressz vagy lelki megrázkódtatás is provokálhat, beindíthat. Ezek az okok gyakran kimutathatók, de maga a betegség nem lelki okú, hanem csak az provokálta, elindította az autoimmun megbetegedést.

A másik eset, amikor lelki okból fáj egy ízület, de olyankor általában nem tudunk meghatározni konkrét ízületi gyulladást. Tehát a beteg úgy csinál, úgy viselkedik, olyan panaszai vannak, mintha ízületi gyulladása lenne, de mégsem látszanak rajta az ízületi gyulladás objektív okai.

Ezzel végeztünk is az ízületi gyulladás okaival, és nézzük meg az ízületi gyulladás fajtáit. Az egyik fajta a porckopásos eredetű, a másik fajta a gyulladásos betegség okozta, általában autoimmun eredetű sokízületi gyulladás, leggyakoribb ezek közül a rheumatoid arthritis. Gyakran találkozunk  akut ízületi gyulladással is.

Ide kell sorolni, ha az ízületi gyulladás fajtáiról beszélünk, a túlterheléses ízületi gyulladásokat és a sérülés okozta ízületi gyulladást is.

Van egyrészt a porckopásos ízületi gyulladás, ahol hosszan lehetne beszélni a porckopásról. De a porckopás igazából csak akkor okoz ízületi gyulladást, hogyha azt túlterhelik.

Tehát maga a porckopás egyrészt nagyon hosszú ideig, lassan jön létre, nagyon hosszú ideig semmiféle panaszt nem okoz. Ez egy természetes kopásos folyamat, ami az élet velejárója, és nem okoz semmiféle panaszt.

Ezzel végeztünk is az ízületi gyulladás okaival, és nézzük meg az ízületi gyulladás fajtáit. Az egyik fajta a porckopásos eredetű, a másik fajta a gyulladásos betegség okozta, általában autoimmun eredetű sokízületi gyulladás, leggyakoribb ezek közül a rheumatoid arthritis. Gyakran találkozunk  akut ízületi gyulladással is.

Ide kell sorolni, ha az ízületi gyulladás fajtáiról beszélünk, a túlterheléses ízületi gyulladásokat és a sérülés okozta ízületi gyulladást is.

Ha egy porckopott ízület begyullad, akkor annak van valamilyen oka, amiket illik keresni. Tehát valakinek mondjuk, példának okáért kopott a térde, mind a két térde nyilván kopott, mert a térd a beteg korától kopott el. Ha ekkor az egyik begyullad, akkor annak általában van valami oka: megsérült, vagy a szervezetben más helyen jelen lévő, általános betegség okozza a gyulladást. Például, a beteg foga, vagy mandulája begennyed, vagy vírusfertőzést kapott, vagy bármilyen más betegség miatt  begyullad az egyébként porckopott ízület.

Porckopásos ízületi gyulladás igazából nem létezik, mert a porckopott ízület csak akkor gyullad be, ha

• a.) túlterhelem,
• b.) vagy a szervezetben valami egyéb oka van.

Ha porckopásos az ízület, akkor sérülékeny és könnyebben kap ízületi gyulladást. Szerencséreezt a problémát  kezelni is könnyebb, mert általában egy-egy injekciós kezelésre vagy gyulladáscsökkentőre egyébként reagál, jól reagál és megszüntethető a gyulladásos állapot.

Az általános ízületi gyulladás, aminek a legnagyobb, a reumatoid arthritisz, egy autoimmun betegség. Ez belgyógyászati betegség és a szervezet egészét érinti, bár elsősorban az ízületeken jelentkezik.

A reumatoid artritisz, súlyos betegség. Hiába elsősorban az ízületek gyulladnak be és deformálódnak, alapvetően az egész szervezetet érinti, tehát súlyos szövődményekkel járhat más szervekre vonatkozólag is, úgyhogy mindenképpen évekig kezelésre szorul.

Azt is tudjuk, hogy a reumatoid artritisz soha nem gyógyul meg. Viszont jól kezelhető és fájdalommentessé tehető, a szövődmények megfelelő kezeléssel elkerülhetők.

Nagyon fontos, hogy a reumatoid arthritiszt korán elkezdjük kezelni, mert maga a gyulladás olyan szinten roncsolja a porcot viszonylag gyorsan, hogy azt soha nem tudjuk megjavítani. Tehát az ízületi gyulladás lényege és eredménye ebben az esetben az, hogy a porcba is “belerág” a gyulladás, nem szorítkozik az ízület belsejére. Ezzel roncsolja az ízületeket és idővel jellegzetes deformitásokat, esetleg egyes ízületeken mozgásképtelenséget okoz.

Hogyha időben kezeljük, és ma már nagyon jó módszerek állnak rendelkezésre, akkor a gyulladásos jelenségeket és a károsodásokat el tudjuk kerülni, úgy, hogy a betegnek nem fáj semmije. pontosan vagy majdnem pontosan  úgy néznek ki az ízületei, mint egy másik emberé, nem deformálódik el, tehát gyakorlatilag semmit nem vesz észre magán, azon kívül, hogy gyógyszeres kezelést kap.

Az akut ízületi gyulladás csak arra utal, hogy hevenyen, tehát hirtelen jelentkezik. Tehát ez csak ennyit jelent, hogy most be van gyulladva és hirtelen jelentkezett, hat héten belül van a gyulladás, a gyulladásos állapot.

Az akut megnevezés az okára, eredetére, vagy semmi másra nem vonatkozik, ez csak annyit jelent, hogy három-hat héten belüli ízületi gyulladásról van szó.

Általános tünetek alatt általában azt értjük, ami a szervezetet általában érinti.

Ilyen például, hogy lázas, gyenge, vagy fogy a beteg. Tehát általános tünetek, amik az egész szervezetet érintik.

Általános tünetei az általános betegségeknek szoktak lenni, tehát azoknak az ízületi gyulladásoknak, amik autoimmun vagy úgymond reaktív eredetűek, a többinek nem.

Tehát nincsen általános tünete mondjuk egy sérülékeny vagy sporthoz csatlakozó, egy ízületet érintő ízületi gyulladásnak, de van általános tünete a köszvényes gyulladásnak, vagy lehet a rheumatoid arthritisnek.

Bármelyik  ízületi gyulladásnak általános tünetei lehetnek:

1. gyengeség
2. láz
3. ízületi merevségérzés
4. letörtség, levertség

A túlterheléses ízületi gyulladásnak viszont csak bizonyos testrészeken vannak a tünetei és ezek helyiek. Ezek leginkább a vállon és a térden jelentkeznek. A túlterhelés leginkább térden és vállon, ritkán kézen szokott jelentkezni.

Általános gyulladásos tünetek közül négy van, négy klasszikus tünete van a gyulladásnak, amit az orvosok már harmadévben megtanulnak. Ez a duzzanat, a pirosság, a melegség és a “nem működés”, tehát működésbeli hiányosságok. Tehát ezek általános gyulladásos tünetek, ezek helyileg egy-egy ízületre is vonatkoznak, tehát az ízület bedagad, esetleg melegebb, nem lehet működtetni (mondjuk nem bírja el a lába a beteget). Leegyszerűsítve az ízület mindenesetre fáj és piros.

Ezek a tünetek jól látszanak.  Változó, hogy mennyire veszi észre egy ember a saját ízületi duzzanatát. Tehát, hogy egy ízület duzzadt vagy nem duzzadt, azt az emberek általában nem tudják megállapítani. Leginkább csak azt érzik, hogy valami fáj.

A térden levő ízületi gyulladást könnyebb észrevenni. A térden viszonylag elöl van az ízület, mindenki látja, hogy

• be van dagadva
• elől be van púposodva
• vagy hátul megjelenik egy pukli
• nem lehet behajlítani
• nem lehet kinyújtani
• nem lehet ráállni

A térdfájásnak természetesen nem csak ízületi gyulladás lehet az oka. A térdfájásról bővebben itt olvashat.

A vállízületen, az ízületi gyulladás többféle is lehet. A vállízületi gyulladás egyike a leggyakoribb okoknak, amitől vállfájdalom alakul ki.

Tehát kifejezetten, amire egy orvos azt mondja, hogy ízületi gyulladása van, akkor arra gondol, hogy bent az ízületben van gyulladás. Ez azt jelenti, hogy magában az ízületi résben felszaporodott az ízületi folyadék, és akkor ez  gyulladás. Ennek speciális tünetei vannak, amiket el lehet különíteni a váll körüli lágyrész gyulladás okozta vagy lágyrész sérülés okozta fájdalomtól, meg sok egyéb mindentől. A vállon egy speciális mozgásbeszűkülés minta jelzi azt, hogy be van gyulladva a váll. Ennek vizsgálata nagyobb szakértelmet igényel, ezért a vállízület vizsgálatához általában szakorvos szükséges.

Ha ízületi gyulladással fordul valaki orvoshoz, akkor először is alapvető, hogy rengeteg kérdésre kell számítani.

Az orvos azért kutakodik a betegnél, mert igyekszik rájönni, hogy az ízületi gyulladást, (tételezzük fel, hogy az van) vajon mi okozhatja.

Rengeteg általános kérdést kell föltenni az egészségi állapotra vonatkozólag, ki kell kérdezni, hogy vannak e a páciensnek betegségei, volt-e korábban súlyosabb megbetegedése, sérülése, jár-e valaki a korának megfelelő kötelező szűrővizsgálatokra, van-e ilyen-olyan panasza, hasmenése, láza, köhögése, stb.

Sajnos az ízületi gyulladásnak az okát mindenképpen meg kell találnunk, mert nagyon sok nem ízületi rendszeren jelentkező betegség jelentkezik ízületi gyulladás formájában.

Ilyenkor az ún. góckutatást kell elrendelni és szegény érintettnek megcsinálni, ami hosszadalmas, unalmas, nehezen végrehajtható és gyakran negatív eredményt hozó vizsgálatsorozat, amit azonban a beteg érdekében muszáj megcsinálni. Tehát mindenképpen arra kell számítani valakinek, akinek hosszan tartó ízületi gyulladása van, hogy fogorvos, fül-orr-gégész, labor, mellkasi és hasi ultrahang, röntgenvizsgálat, székletvér vizsgálat, urológus és számtalan társszakma vizsgálatára még szükség van.

Szerencsére góckutatást nem kell mindig elvégezni. De hogyha a tünetek arra utalnak, tehát hogyha nem találni egyéb okot az ízületi gyulladásnak, gócbetegségre kell gondolni, és akkor a góckutatást sajnos meg kell csinálni, elég sok esetben. Még az autoimmun betegség esetén, nyilvánvalóan autoimmun betegség esetén is meg kell csinálni a góckutatást.

Térjünk rá az ízületi gyulladásoknak a gyógyszeres kezelésére. Ha az embernek fáj az ízülete, akkor egy krémet próbál keresni, amivel bekenheti, és azzal enyhítheti a fájdalmát. Erre egyrészt vannak olyan készítmények, amelyeket recept nélkül is lehet kapni, másikakat mindenképpen orvostól kell kérni, mert csak receptre váltható ki.

Az ízületi gyulladásra viszonylag jók a krémek. Lehet kapni gyógynövényes, gyógyszeres krémeket,  lehet kapni hűtő/fűtő krémeket, amiknek valamilyen illóolaj tartalma van, meg lehet kapni lóbalzsamot, szóval számtalan készítmény áll rendelkezésre.

Ezek között vannak hagyományos gyulladáscsökkentő hatóanyag tartalmú krémek, ezek elég jók, az ízületi gyulladásra azonban gyakran kevés hatással vannak. Ezek leginkább valamennyire csökkentik a fájdalmat, de soha nem szüntetik meg a probléma okát. Egy igazi ízületi gyulladás esetén ezeknek a készítményeknek esélyük sincs, hogy hassanak, nem szívódnak fel a elég mélyre bőrön, nem jutnak be megfelelő koncentrációban oda.

Ezért még leginkább a vegyes gyógynövényes krémek, amik hűtenek, vagy valamiféleképpen ingerlik a bőrt, a legjobbak. Különböző érzéstelenítő krémeknek van igazi ízületi gyulladásra valamennyi hatásuk.

Létezik még a hideg és meleg lóbalzsam, szabad ízületi gyulladásra nyugodtam kenni. Egy igazi ízületi gyulladás valószínűleg semmit nem fog válaszolni egy helyi krémes kezelésre, de tünetileg igen, azaz ezek a készítmények csökkenti a fájdalmat.

A porcerősítők hatékonyak és érdemes őket szedni.

Az ember ízületeiben lévő üvegporcra hatékony szerekkel rendelkezünk ma már, amik valamennyire a természetes porckopást gátolják, és ellene képesek tenni. Nagyon lassan hatnak, tehát hónapokig kell őket szedni.

Még olyankor is esetleg érdemes ilyen készítményeket szedni, amikor valakinek sokízületi gyulladása van, akkor is,  amikor nem aktív, mivel a regenerációban valamennyit azért segítenek ezek a porcerősítő szerek. Illetve hogyha az okát megszüntettük egy ízületi gyulladásnak, akkor utána a rehabilitációban van ezeknek a készítményeknek helye a kezelésben.

Ízületi gyulladásra esetleg  jók tudnak lenni a gyógyteák. Különösen olyan szempontból, hogy az anyagcsere elsimításában, méregtelenítésben, lehetnek segítségünkre, tehát például egy köszvény kezelésében lehet a gyógynövények alkalmazásának helye.

Azért egy drámai, “orvoshoz fordulós” sokízületi gyulladásban nem számítunk gyógynövényektől eredményre vagy 2017-ben elvárható eredményre. A tartós kezelésben viszont a gyógynövényeknek is lehet szerepe kiegészítőként.

Az ízületi gyulladások közül megint különböztessük meg az autoimmun gyulladásokat, tehát az általános ízületi gyulladásokat, amiket nem gyulladáscsökkentő szerekkel, hanem valami oki kezeléssel gyógyítunk.

Ilyen esetben mindig az orvosnak kell előírni betegségmódosító kezelést, szteroidos vagy nem szteroidos gyulladáscsökkentő kezelést, minden egyebet, ami ahhoz tartozik, hogy magának az alapbetegségnek a kezelését megkezdjük. Ez egy egészen orvosi dolog, ahol érdemes bízni az embernek a kezelőorvosában.Vannak az ízületi gyulladásokra gyulladáscsökkentő gyógyszerek, melyek közül sokan kaphatók a patikában vény nélkül is.

Ezek nem szteroid gyulladáscsökkentők (úgynevezett NSAID szerek). Diclofenac vagy akár egy acetilszalicilsav tartalmú készítmény hasznos lehet. Naproxen vagy ibuprofen  tartalmú gyógyszereket is alkalmazhatunk, ezek szabad forgalmúak, tehát lehet vásárolni vény nélkül is.

Vannak olyan ízületi gyulladást csökkentő szteroidos készítmények, amiket nem lehet vény nélkül kapni, viszont ezek is hatékony gyulladáscsökkentő hatást tudnak produkálni. Orvos kezében a helyi gyulladáscsökkentés is szóba jön, ezek injekciók, ezeket az ízületbe adjuk be.

Orvosok körében is nagyon kedvelt téma az otthoni gyulladáskezelés, mert ha az emberek túl hamar fordulnak orvoshoz, az sem az orvosnak, sem a betegeknek nem jó.Tehát ha egy ízületi gyulladás egy-két nap alatt elmúlik és akkor teljesen fölösleges orvoshoz menni.

Gyakori eset például, hogy “felástam a kertet, bedagadt a térdem”. Holnapra már nem duzzadt, minek terheljük egymást, amikor mindenki számára egyértelmű a jelenség oka és nagyjából az is, hogy csak pihentetni kell egy kicsit.

Tehát mindig érdemes néhány napig várni egy ízületi gyulladással, hűteni, pihentetni, valamit tennii vele otthon, mert hátha elmúlik, nem pedig rögtön szaladni és terhelni egymás idejét és erőforrásait.

Amikor egy ízület gyulladt, lángol, meleg és piros, akkor mindenki tudja, hogy hűteni kell.

Tehát ilyen  hideg borogatást, jegelést javaslunk. Hogyha hosszan akarjuk a hűtést alkalmazni, akkor inkább a jegelni kell, mert a sok nedvesség a bőrnek nem tesz jót. Általában a gyulladásokra a hideg szokott jót tenni.

Krónikus gyulladásokra, mint például a nyugalomban levő reumatoid arthritisz, vagy egy nagyon kopott ízületre, izomgyulladásra, esetleg a váll körül gyakran létrejövő krónikus sérüléses gyulladásokra viszont a meleg szokott jó lenni.

Általános szabály, hogy azt mindig a beteg érzi, hogy neki mi a jó.

Alapjában véve az ízületre hideg, az izmokra meleg borogatás kell, ha gyulladtak.

Általában orvos segítségével el lehet dönteni, hogy mi mennyire gyulladt: ami nagyon gyulladt, arra hideg kell. Ami  kicsit, de régen gyulladt, arra meleg kell.

Ha az orvos nem tudja biztosan megállapítani a gyulladás mértékét, akkor rábízza a páciensre, hogy találja ki. Tehát ha a hideg rosszul esik, akkor hagyja abba a hűtést és melegítse fel a fájó testrészt, esetleg próbálja eldönteni, hogy hideg vagy meleg vizes borogatás közül melyik esik jobban. Mert ami jól esik a szervezetének, az valószínűleg használ is. Tehát bátran rá lehet bízni ezt az emberekre, hogy próbálják ki, hogy a meleg jobb, vagy a hideg jobb.

Alapértelmezésben tehát gyulladt ízületre hideget, nagyon duzzadt, hirtelen bedagadt testrészekre hidegetrakunk, és amelyik tartósan fájdalmas, arra meg meleget próbálunk meg először.

Az ízületi gyulladás kezelésére nem alkalmas a gyógytorna, tehát magát a gyulladt ízületet nem lehet gyógytornával kezelni. Ezért az ízületi gyulladás kezelése kizárólag gyógytornával lehetetlen

Azonnali orvosi segítség és sikeres gyulladáscsökkentés után már nagyon  lényeges a megfelelő gyógytorna. Tehát az ízületi gyulladások visszatérésének megelőzésére hatékonyan  alkalmazhatjuk a gyógytornát, sérülések korrekt rehabilitációját.

Egy egyszerű példa: lényeges dolog, hogy térd keresztszalag sérülés után, ha már egyszer megnyugodott, ne gyulladjon be ismét  a sérült térdízület. Ezt  megfelelő izomerővel és a térd terhelésének harmonikussá tételével érhetjük el, melyhez gyógytorna végzése szükséges. Ezért kell a gyógytorna az ízületi gyulladás megelőzésében és rehabilitációjában is. Nagyon fontos, hogy a a sérült ízület a funkcióját teljes mértékben vissza tudja nyerni.

A krónikus ízületi gyulladások, reumatoid arthritisz, bármilyen egyéb deformáló ízületi gyulladás a kezelésében viszont jelentős szerepe van a gyógytornának, hogy a deformitásokat meg tudjuk előzni.

Az ízületi gyulladásokat általában belgyógyászatilag kezeljük, tehát nem műtétesen. Kivétel ez alól a már említett bakteriálisan fertőzött ízület, amit műtétileg kell kezelni. A fertőzött ízületet “ki kell takarítani” általában, amikor gennyes, ezen felül antibiotikumot, gyulladáscsökkentőket, esetleg egyéb gyógyszereket adni. Tehát a fertőzött ízület mindenképpen sebészeti kezelésre szorul.

Az éppen gyulladt ízületet általában nem operáljuk. A gyulladt ízület műtétileg nem kezelhető, csak az ízületi gyulladás oka, vagy következménye kezelhető műtétileg ortopéd szakorvos, vagy más sebész által.

Magát az ízületi gyulladást általában gyógyszeresen kell kezelni; vagy tablettásan, vagy pedig akár injekcióban beadott gyulladáscsökkentőt kell alkalmazni. Az ízületi gyulladás esetleges következményeit pedig utána esetleg sebészetileg lehet megoldani. Tehát a reumatológus gyógyszert ad vagy injekciót, a gyulladás következményeit pedig utána, ha szükséges, a sebész oldja meg.

Ha nem múlik el gyorsan az ízületi gyulladás, vagy a háziorvos nem látja, hogy mi a baj, akkor kell specialistához fordulni. A specialista lehet reumatológus, vagy más mozgásszervi szakember is.

A kezelő szakorvos attól függően, hogy mi mindent lát még az egész emberen, előírja a további vizsgálatokat. Esetenként már rögtön megkezdi a kezelést, gyógyszert, fizikoterápiát, más gyulladáscsökkentést rendel, esetleg injekciós kezelést alkalmaz.

Ezután a beteget röntgenre vagy más képalkotó vizsgálatra, laborba küldi, góckutatást rendel el. Amíg ezek a vizsgálatok zajlanak, a kezelés már folyik, kontrollvizsgálatok során tudja az orvos felmérni, hogy halad-e a gyógyulás útján a beteg, illetve ellenőrizni, hogy megtalálta-e már valamelyik vizsgalat az okát a panaszoknak, szükség esetén módosítja a kezelést, ahogy az a betegnek a legjobb. Szerencsés esetben gyorsan végére érnek a vizsgálatoknak, sikeres már az első kezelés és a beteg gyógyultan távozhat a rendelőből. Fontos, hogy minden esetben az orvos már az első megjelenéskor megkezdi a kezelést, és elkezdi a kivizsgálást is, hogy minél hamarabb biztosan meggyógyuljon a páciens.

Forrás: 27sello.hu