Az izzadás egészségügyi haszna

Az izzadás egészségügyi haszna

Az izzadás a testhőmérséklet szabályozáson túl fontos szerepet játszik a toxinok eltávolításában és a krónikus betegségek kockázatának csökkentésében.

Az izzadás egészségügyi haszna dióhéjban:

  • Amikor a testhőmérséklet megemelkedik, a verejtékmirigyek vizet bocsátanak ki a bőr felszínére, amely gyorsan elpárolog, és lehűti a bőrt és az alatta lévő vért.
  • A hagyományos perzsa gyógyászatban az izzasztást a betegségek megelőzésére és kezelésére is használják.
  • A verejtékmirigyek antimikrobiális peptideket választanak ki, amelyek segítenek csökkenteni a különböző mikrobák szaporodását a bőrön, és ezzel a fertőzések és az atópiás dermatitisz kockázatát is csökkentik.
  • A nehézfémek, a nikkel, az ólom és a króm koncentrációja 10-30-szor magasabb lehet a verejtékben, mint a vérben, vagy a vizeletben, továbbá egyes toxinok is kiválasztódhatnak a verejtékkel.
  • Az izzadás jótékony hatással van a krónikus betegségekre, köztük a szív- és érrendszeri, a légzőszervi és az ízületi betegségekre.

Az izzadásra az emberek általában kellemetlenségként tekintenek, amit próbálnak elkerülni és leplezni. Pedig ennek a természetes testi folyamatnak nagyon is fontos funkciója van az egészség szempontjából. A testhőmérséklet szabályozása mellett az izzadás segít fenntartani a szervezet homeosztázisát, beleértve a salakanyagok és méreganyagok eltávolítását is.

Az izzadásnak terápiás haszna is lehet a jó közérzet támogatásában és a krónikus betegségek enyhítésében. Ha valaki nem tud normálisan izzadni, vagyis ha túl sokat, vagy túl keveset izzad, az komoly egészségügyi problémákat jelezhet, ami újabb bizonyítéka ezen testi funkció széles körű fontosságának.

Miért izzadunk?

A verejtékezés, más néven izzadás folyadék kibocsátását jelenti a verejtékmirigyek által, amelyek száma 2 és 4 millió között mozog. A verejtékmirigyek a pubertáskorban aktivizálódnak igazán, és férfiak esetében hajlamosak több izzadságot termelni, mint a nőknél. A test hűtését segítő hőszabályozási mechanizmusként az izzadás meleg időben vagy sportolás közben fokozódik. Azonban akkor is izzadhatunk, ha dühösek vagy stresszesek vagyunk, illetve ha szorongunk vagy félünk valamitől. Bizonyos betegségek, például a rák, illetve a vércukorszint leesése szintén izzadást okozhatnak, akárcsak a menopauza és a láz.

Bizonyos gyógyszerektől, köztük a pajzsmirigyhormontól és a morfiumtól ugyancsak verejtékezhetünk, ahogy az alkoholtól, a koffeintartalmú italoktól és a fűszeres ételektől is.

Amikor a testhőmérséklet megemelkedik, a verejtékmirigyek vizet bocsátanak ki a bőr felszínére, amely gyorsan elpárolog, és lehűti a bőrt és az alatta levő vért. “Ez az emberi szervezet leghatékonyabb hőszabályozási eszköze” – állítják a Mississippi Egyetem Orvosi Központjának kutatói. A hűtésen túl az izzadásnak “fontos funkciói vannak a homeosztázis fenntartásában is“, például azáltal, hogy

  • kiüríti a felesleges mikrotápanyagokat a szervezetből,
  • eltávolítja belőle az anyagcsere során keletkező salakanyagokat,
  • eltávolítja a méreganyagokat
  • enyhíti a krónikus betegségek, köztük a szív- és érrendszeri, légzőszervi és ízületi betegségek tüneteit.

A túl sok vagy túl kevés izzadás egészségügyi kockázatai

A testünknek nagyon fontos, hogy normálisan tudjon izzadni, mert ha nem, akkor felborul a szervezet egyensúlyi állapota, és betegségek alakulhatnak ki. A hiperhidrózis a túlzott izzadás orvosi megnevezése, amely az amerikai felnőttek körülbelül 4,8%-át, azaz 15,8 millió embert érint.

A hiperhidrózisról ismert, hogy rontja az emberek önbecsülését, társas kapcsolatait és karrieresélyeit, az érintettek gyakran munkahelyi, iskolai, szociális működésbeli és érzelmi problémákról számolnak be. A megkérdezettek közel fele – 48% – állítja, hogy életminősége rossz vagy nagyon rossz a hiperhidrózis miatt.

A hiperhidrózis kiszáradást és bőrfertőzéseket okozhat, de lehetséges, hogy a szisztémás betegségekkel is kapcsolatban van, mivel a túlzott izzadás a vegetatív idegrendszer, különösen a szimpatikus idegrendszer működési zavarát jelezheti.

A hipohidrózis, azaz a túl kevés izzadás, illetve az anhidrózis, azaz az izzadásra való képtelenség ugyancsak veszélyeztetik az ember egészségét, mivel az a bőr kiszáradásához, hőkimerüléshez, hőgutához és halálhoz vezethetnek.

Az izzadás segít megelőzni és enyhíteni a krónikus betegségeket

A hagyományos perzsa orvoslásban az izzasztást a betegségek megelőzésre és kezelésére is használják. A Galen Medical Journalban megjelent áttekintés szerint:

“A régi korok orvosi kézirataiból az derül ki, hogy a hagyományos perzsa orvoslás (PM) számos módszert ismert a különböző betegségek kezelésére. Ezek egyike az izzasztás, amelynek fontos szerepe van mind a megelőzésben, mind a betegségek kezelésében.

A PM-orvosok tisztában voltak az izzadás egészségügyi előnyeivel, úgy vélték, hogy a verejtékezés eltávolítja a szervezetből a salakanyagokat, fenntartja a test egészségét és szabályozza annak hőmérsékletét.

A perzsa orvoslás egyik alapelve, hogy az anyagcsere- és étrendi salakanyagok kiürítésének bármilyen zavara betegséget okozhat, ezért terápiás módszerként már évszázadokkal ezelőtt is számos izzasztási módszert alkalmaztak, sőt, vízhajtó gyógynövényeket is használtak az emberi egészség megőrzése céljából.”

A római fürdőtől a skandináv szaunákon át az aboriginal izzasztókunyhókig az egészség érdekében történő izzasztás számos kultúrában elterjedt világszerte. A kutatók erről a Journal of Environmental and Public Health című folyóiratban a következőket írták:

A hő és/vagy testmozgás által kiváltott izzadást az emberek a világ minden táján ősidők óta ’tisztító hatásúnak’ gondolják… Az izzadás potenciális és megfontolásra érdemes lehetőség a mérgező anyagok testből való kiürülésének elősegítésére.

… Az izzadás során a kutatók nemcsak a vizsgálatban szereplő toxikus elemek kiválasztásának fokozódását figyelték meg, a verejtékezés más toxikus anyagok szervezetből való kiürülését is segítheti, ahogyan azt a new york-i mentőmunkásoknál megfigyelték, különösen a perzisztens égésgátlók és a biszfenol-A esetében … Az izzadásban, mint terápiás méregtelenítési mechanizmusban rejlő lehetőségek optimalizálása további kutatásokat érdemel.”.

A szakemberek szerint a verejtékezés a következő mechanizmusok alapján játszhat ígéretes szerepet a méregtelenítésben:

  • A verejtékezés elősegítheti a kadmium kiválasztását magas kadmium-szennyezettségnek kitett személyek esetében.
  • Az izzadást serkentő szaunázás terápiás módszer lehet a toxikus nyomelemek kiürülésének fokozására.
  • Az izzasztásnak elsődleges és preferált kezelési módnak kellene lennie azoknál a betegeknél, akinek a vizeletében kóros mennyiségű higanyt mutattak ki.

A verejtékmirigyek antimikrobiális peptideket is kiválasztanak, amelyek gátolják a különböző mikrobák elszaporodását a bőrön, és ezáltal segíthetnek a fertőzések és az atópiás dermatitisz megelőzésében. A verejtékmirigyek által termelt antimikrobiális peptid, a dermcidin feltehetően szerepet játszik az immunrendszer fertőzésekre és sérülésekre adott válaszának szabályozásában is.

Sok méreganyag elsősorban az izzadsággal ürül ki

Mivel az izzadság 99%-ban vízből áll, vannak, akik szerint a verejtékezés nem igazán alkalmas a méregtelenítésre. Ahogy a Temperature című folyóiratban írják: “Az izzadás szerepe a salakanyagok és toxikus anyagok kiválasztásában kevésbé tűnik jelentősnek a vesén és a gyomor-bél traktuson keresztül történő kiürüléshez képest“.

A kutatások azonban azt mutatják, hogy a verejtékkel valóban sok méreganyag távozik a szervezetből. Erről az Archives of Environmental Contamination and Toxicology című szaklapban a következőket olvashatjuk:

Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy számos méreganyag elsősorban az izzadsággal ürül ki a szervezetből. A feltehetően a szövetekben tárolt, és egyes résztvevők verejtékében könnyen azonosítható toxin ugyanis nem volt megtalálható az érintettek vérében. Ez azt jelenti, hogy a szándékosan előidézett izzadás potenciális módszer lehet számos toxikus elemnek az emberi szervezetből való eltávolítására.

Például a nehézfémek, a nikkel, az ólom és a króm koncentrációja 10-30-szor magasabb lehet a verejtékben, mint a vérben, és a vizeletben. Az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban a kutatók arra is rámutatnak, hogy “a fiziológusok már régóta a méregtelenítés hatékony és biztonságos eszközének tekintenek az izzadásra, mivel a nehézfémek verejtékkel történő kiválasztása csökkenti ezen fémek mennyiségét a szervezetben.

Az említett tanulmány szerint a nikkel, az ólom, a réz és az arzén mennyisége a verejtékben magasabb volt, amikor az izzadást nem szaunázással, hanem dinamikus testmozgással idézték elő, bár a verejték higanyszintje a verejtékezés módjától függetlenül azonos volt.

Egy másik szisztematikus áttekintés megállapította, hogy a nagyobb arzén-, kadmium-, ólom- vagy higanyterhelésnek kitett embereknél “a verejtékben általában magasabb volt ezek koncentrációja, mint a vérben vagy a vizeletben, illetve hogy a bőrön keresztül történő kiválasztás elérte vagy meghaladta a vizelettel történő napi kiválasztást… Ezen mérgező elemek esetében tehát mindenképpen érdemes megfontolni az izzasztással történő méregtelenítést.

A biszfenol-A egy másik olyan kémiai szennyezőanyag, amely gyakran van jelen az izzadságban, néha még olyankor is, amikor a vérben vagy vizeletben nem mutatható ki BPA.

A szaunázás egészségügyi előnyei

A szaunázás által kiváltott izzadás számos egészségügyi előnnyel jár, többek között a szív, a légzőszervek, az ízületek és az agy egészsége szempontjából, illetve krónikus fájdalmak esetén. E hatás részben azzal függhet össze, hogy a meleg a testmozgáshoz hasonlóan terheli a szívet és a testet, így ahhoz hasonló hatásokat vált ki. A szaunázás terápiás hatásának azonban a verejtékezés is része.

Finnországban – ahol a szaunázás rendkívül elterjedt – a kutatók megállapították, hogy azoknál a férfiaknál, akik heti 4-7 alkalommal átlagosan 15 percet töltöttek a szaunában, 66%-kal alacsonyabb volt a demencia, és 65%-kal az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik hetente csak egyszer szaunáztak.

A Waon-terápia – a száraz szaunázás egy olyan formája, amely az egész testet felmelegíti -, szintén összefüggésbe hozható a szív egészségének javulásával, többek között a krónikus szívelégtelenségben szenvedők esetében. A JAMA Internal Medicine című szaklapban közzétett különálló kutatás kimutatta, hogy azoknál a férfiaknál, akik hetente hétszer használtak finn típusú, száraz hővel működő szaunát, a felére csökkent a súlyos szívproblémák okozta halálozás kockázata azokhoz képest, akik csak heti egy alkalommal szaunáztak.

Ez még az olyan zavaró tényezők figyelembevétele esetén is igaz volt, mint a dohányzás, a vérnyomás és a trigliceridszint. Ami a szaunázás időtartamát illeti, a legnagyobb előnyöket azoknál tapasztalták, akik minden alkalommal legalább 19 percig vagy annál tovább izzadtak.

Ahogy a tanulmány megjegyzi: “A szaunázás bőrizzadáshoz, vagyis indukált folyadékvesztéshez és a szívfrekvencia növekedéséhez vezet, amelyek fiziológiai válaszok a meleg hőmérsékletre… A mi eredményeink azt sugallják, hogy a szaunázás olyan szokás, amely kifejezetten ajánlható azoknak, akik tenni akarnak az egészségük megőrzéséért.

Hogyan lehet izzadást előidézni?

A rendszeres szaunázás az izzadás előidézésének egyik, de nem egyetlen módja. Gyakorlatilag bármilyen intenzív testmozgás izzadáshoz vezet, ahogyan a melegben vagy fűtött helyiségben végzett testmozgás, például a bikram jóga is. Ha az izzadáshoz a szaunát választja az ember, akkor többféle lehetőség is rendelkezésére áll, például a finn szauna, a rövid és hosszú hullámhosszú infravörös szauna.

Az infraszauna és a hagyományos finn szauna közötti különbség az, hogy a finn szauna kívülről befelé melegít, míg az infraszauna belülről kifelé. A rövid hullámhosszú infravörös szauna további előnyökkel jár, mivel hatékonyabban hatol be a szövetekbe, ráadásul olyan hullámhosszon, amelyet a víz nem nyel el.

A közeli infravörös tartomány elsősorban a kromoforokkal, a mitokondriumokban található fényelnyelő molekulákkal és a vízmolekulákkal való kölcsönhatás révén hat az egészségre. A rövidhullámhosszú infravörös fény gyógyító és regeneráló tulajdonságokkal is rendelkezik, segítve ezáltal más biológiai funkciók optimalizálását.

Ne feledje, ha erősen izzad, folyadékot és értékes elektrolitokat veszít. Ezért ügyeljen arra, hogy ilyenkor sok tiszta vizet igyon, és pótolja az elektrolitjait. A kókuszvíz az egyik lehetőség az elektrolitok természetes pótlására. De az is hasznos, ha ebből a célból egy negyed teáskanál Himalája-sót keverünk egy gallon (valamivel kevesebb, mint 4 liter) tiszta, szűrt vízbe.

Forrás: tenyek-tevhitek.hu