Tartalom:
Gránátalma, a szuper antioxidáns
A gránátalma és a szív- és érrendszeri betegségek (érelmeszesedés)
Gránátalma a rákmegelőzésben és a rák gyógyításában
Gránátalma hatása
Tippek a tároláshoz, vásárláshoz és felhasználáshoz
Szépülni vágyók figyelmébe
Gránátalma mint a termékenység szimbóluma
Gránátalma jelentősége a Föld különböző népeinek életében, hitvilágában
A gránátalma “sodródása a történelem tengerében”, szerepe a művészetekben
A bevezetőt itt olvahatod: Gránátalma (Punica granatum), a többfunkciós szuperétel
Gránátalma, a szuper antioxidáns
Aviram professzor kutatásai szerint a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az eddigi ismereteink a legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak.
granatalma-5.jpgA Berkeley egyetem (University of California) munkatársai is megerősítették, hogy a gránátalma legalább 3 féle erős antioxidánst tartalmaz, amelyek együttes hatása az antioxidáns ekvivalenciát mérő Trolox-teszt szerint háromszor akkora, mint a vörösboré vagy a zöld teáé.
Az antioxidáns aktivitás TEAC értékben kifejezett számítása tehát háromszoros antioxidáns hatást mért e gyümölcsnél, mint a zöld teánál vagy a vörösbornál, de az antioxidáns hatás egy másik jellemző mértékével, az ORAC értékszámmal (mely lelkes olvasóinknak biztos ismerős már) kifejezve a gránátalma 105 vmTE/g értékével az 5. helyen áll a legtöbb antioxidánst tartalmazó élelmiszerek versenyében (az első a szárított kínai farkasbogyó, a lícium).
A perzsa eredetű gyümölcs kedvező tulajdonságait fokozza, hogy antioxidáns alkotórészei gyorsan felszívódnak, és nem toxikusak.
A gránátalma és a szív- és érrendszeri betegségek (érelmeszesedés)
Ugyancsak Aviram professzor vizsgálatai mind állat, mind humán kísérletekben megállapították, hogy a gránátalma fogyasztása 20%-kal csökkentette az LDL (káros koleszterin) szintjét, egyúttal növelte a HDL (hasznos koleszterin) mennyiségét a vérben, Illetve a vér koleszterin oxidációját 40%-kal csökkentette.
A már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciensek körében a szívinfarktus több rizikófaktora (szisztolés vérnyomás, ACE aktivitás) jelentős javulást mutatott a kontrollcsoporthoz képest. Így a gránátalma-kivonat fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást magas vérnyomású páciensek körében, és egy év alatt átlagosan 35%-kal csökkentette a már meszesedést mutató artériák falának vastagságát.
Ami még nagyon ígéretesnek hangzik az érelmeszesedés megelőzése szempontjából, az a következő érdekes tény: a gránátalma az érfalakra már lerakódott plakkok méretét is képes volt csökkenteni! A vizsgálatok során 19, 65–75 év közötti, a nyaki artéria (carotis) súlyos, 70-90%-os szűkületében (stenosis) szenvedő betegnek adtak naponta 50 ml koncentrált gránátalmalét. Egy év után képalkotó vizsgálattal ellenőrizték a nyaki erek állapotát, és azt találták, hogy a szűkület 35%-kal (!) csökkent, miközben a placebocsoport tagjainak állapota tovább romlott.
Dr. Aviram azt is bebizonyította, hogy a gránátalma csökkenti a vér sűrűségét, ragadósságát és az öregedéssel együttjáró vérrögképzési hajlamot is, ami az embólia és a szívinfarktus veszélyét jelentősen megnöveli.
Gránátalma a rákmegelőzésben és a rák gyógyításában
granatalma-6.jpgA legújabb kutatások szerint a gránátalma segíthet számos rákbetegség megelőzésében és kezelésében is. A Wisconsin Egyetem (USA) kutatói kimutatták, hogy a gránátalma gyümölcskivonata képes meggátolni a bőrrák kialakulását egereken. Egy másik kutatás szerint a gránátalmából kivont anyagok jelentős védőhatást fejtenek ki a prosztatarák, illetve humán rákos emlősejtek ellen. Bebizonyosodott, hogy a gránátalma-kivonat elősegítheti a rákos sejtek differenciálódását, azaz azt a képességét, hogy egészséges formájukba visszatérjenek.
A gránátalma az ellagsav (ellagénsav) legjobb természetes forrása, amely egy olyan fenol típusú komponenes, ami antikarcinogén és antimutagén sajátossággal rendelkezik, gátolja a daganatos sejtek osztódását elsősorban emlőrák, bőrrák, prosztatarák és tüdőrák esetén. A gránátalmában az ellagsav egy cukorféléhez, a glükózhoz kötődik. A rákos sejtek körülbelül 15-ször annyi glükózt fogyasztanak el, mint más sejtek, így sokkal nagyobb adag ellagsavhoz jutnak.
Az ellagsav háromféleképpen fejti ki hatását a rákkal szemben: megállítja a rákos sejtek osztódását, elpusztítja a rákos sejteket, és gátolja azok kialakulását.
Lássuk csak: Donald Yance, a táplálkozás-tudomány szakértője, jeles gyógynövényszakértő a Herbal Medicine, Gyógyulás és Rák című könyvében ezt írja: “az ellagsav meggátolja a rák kialakulását, és úgy gondolják, hogy megakadályozza a rák mutációját is azáltal, hogy a génen ideiglenesen odakötődik a DNS funkcionális oldalához, elhárítva ezáltal az oxidatív gyökök káros hatását”. Yance szerint különösen a dohányzás okozta tüdőrák elleni hatása kiváló. Ez azt bizonyítja, hogy az ellagsav gátolja a rákos sejtek kialakulását.
Ugyanezt láthatjuk Dr. Glen Halvorson kutatási eredményeiben is, mely egy másik elméletet állított fel, miszerint az ellagsav a rákkeltő anyagokhoz kapcsolódva megakadályozza, hogy azok a DNS-hez kötődjenek, és mutációval tumor keletkezzen.
Az ellagsav elpusztítja a rákos sejteket: Az egészséges sejtek életciklusa kb. 120 nap, majd az apoptózissal normálisan elhaló sejteket a szervezet új, egészséges sejtekkel pótolja. Ezzel szemben a rákos sejtek nem halnak el, hanem gyors osztódással szaporodnak. Laboratóriumi vizsgálatok során az ellagsav a rákos sejteknél úgy váltotta ki a normál sejthalált, hogy az egészséges sejteket nem károsította.
Az ellagsav megállítja a rákos sejtek osztódását: A Hollings Rákkutató Intézetben (Dél-Karolina Orvosi Egyetem) végzett 9 évig tartó kísérletsorozatban méhnyakrákos betegek bevonásával kimutatták, hogy az ellagsav szerepe nemcsak a tumor növekedésének megállítása azáltal, hogy gátolja a rákos sejtek osztódását 48 órán belül, de természetes sejthalált (apoptózist) is képes indukálni a rákos sejtekben, méghozzá 72 órán belül. Ugyanezt figyelték meg mell-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, bőr-, vastagbél- és prosztatarákos sejtekben is.
Jelenleg a rák kezelésében az ellagsavat általában nem önmagában, hanem más kezelési módokkal együtt alkalmazzák. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy magában a gránátalmában is találhatók olyan flavonoidok, amelyek csökkentik a tumor környékén történő érképzést – az angiogenezist -, így hozzájárulnak a daganat csökkentéséhez.
Tehát a gyümölcs rendszeres fogyasztása csökkenti a tumorok kialakulásának valószínűségét. Ez azért nagyon fontos, mert ilyen hatású gyógyszert még nem sikerült a kémikusoknak előállítani.
Gránátalma hatása
Mivel a gránátalma ösztrogénhez hasonló hatású, hormonszerű anyagot, ösztront tartalmaz, előnyösen alkalmazható a klimaxos panaszok csökkentésére, így depresszió és csontritkulás ellen is, és többek között bőrünkre, hajunkra is csodás hatással bír.
granatalma-magjai.jpgEmellett baktérium-, vírus- és parazitaellenes hatását is igazolták. Tehát a gránátalma a gyümölcsök közül egyedüliként képes többek között a bélrendszeri candida fertőzést megállítani, hiszen gátolja a káros gombák, élesztőgombák és baktériumok szaporodását. Azt minden lelkes olvasónk már tudja, hogy sok fruktóztartalmú gyümölcs elősegíti a gombák szaporodását. Hát most itt van egy olyan csodás gyümölcs, ami éppenhogy meggátolja azok növekedését!
Érdekes összefüggésekre szeretnék még rávilágítani: Több gomba-végterméknek van rákkeltő hatása (pl. Aspergilllus funghi által termelt Aflatoxin, amelyről a korábban megjelent írásainkban emlegetett Kína Tanulmány is szól). Ezek a végtermékek, a mikotoxinok heves, krónikus gyulladásos immunválasz-reakciókat válthatnak ki a szervezetben (legenyhébb esetben allergia formájában), mivel az immunrendszer kétségbeesetten próbálja eltávolítani azokat. A folyamat végén azonban az immunrendszer csak saját szöveteiben tesz kárt, amelynek végeredménye a felgyorsult öregedés, valamint szív- és érrendszeri betegség. Talán részben a gránátalma candida és egyéb gombaellenes hatása magyarázhatja a szívbetegségek oly sok kockázati tényezőjére való kedvező hatását.
Nézzük csak ezt a gondolatmenetet a baktériumoknál is (a következőben leírtakat is több kutatásban egyértelműen bizonyítottak már) : sok esetben a szívbetegség összefüggésbe hozható a Chlamydia pneumoniae által okozott krónikus fertőzéssel, amely közismerten légzőszervi betegségeket okoz, influenzaszerű tünetekkel. A kezdeti fertőzés alábbhagyásával a kórokozó megtelepszik az arra fogékony gazdaszervezet vérereinek falán, amely gyulladást idéz elő, ami pedig egymást követő immunreakciókat indít el. Ez végül érelmeszesedéshez és szívbetegséghez vezet.
A kutatási eredmények szerint tehát úgy fest, a gránátalma a szuperélelmiszerek táborát képviseli, hiszen többek között szembeszáll a szervezet lappangó fertőzéseivel, és visszafordítja az agyvérzéshez és a szívinfarktushoz vezető krónikus gyulladásokat.
Tippek a tároláshoz, vásárláshoz és felhasználáshoz
granatalma-szaradaskor.jpgGránátalma vásárlásakor kemény, fényes héjú gyümölcsöt válasszunk. Éles késsel vágjunk le a gránátalma kalapjánál egy szeletet. A magvakat tartó hártyáknál vágjunk bele a gyümölcsbe, majd merítsük 4-5 percre víz alá, hogy az értékes hússal körülvett magvak épségben kinyerhetőek legyenek. Óvatosan nyomkodjuk ki a magokat, amelyek lemerülnek a víz aljára, míg a héj a víz tetején marad. Szűrjük le, és már ehetjük is.
A gránátalma termése késő ősszel érik. Ha magunk szüretelhetjük le, akkor a nagy, gömbölyded bogyókat éles késsel vagy ollóval vágjuk le, hiszen erős szárral tapadnak a növényekhez.
Nyers fogyasztásra az édeskés típusok a legalkalmasabbak, legkellemesebbek – ezek terméshéja általában világos, fehéres színű.
A gránátalmák bőrnemű héjuk miatt nagyon kevéssé érzékenyek, így a terméseket hosszú heteken át, fagymentes, de hideg helyen akár több hónapig is tárolhatók, értékes tulajdonságaikat megtartva. A tárolás ideális hőmérséklete +2 °C.
Az édes és savanyú termésűek levének keverékéből – vízzel vagy ásványvízzel hígítva – kellemes üdítőital készíthető.
Fogyasztható nyersen vagy levét kifacsarva, müzlibe szórva, de semmiképp se főzzük!
Ezenkívül gyümölcsfagylaltok, likőrök, szirupok, lekvárok és sűrítmények is készíthetők belőle, sőt bornak és ecetnek is kiválóan alkalmas.
Szépülni vágyók figyelmébe
Ezidáig kizárólag a belső táplálásra helyeztük a hangsúlyt, de érdemes külsőleg is használni a gránátalma gyümölcsét és magját is.
Maga a gyümölcs magas víztartalma miatt kitűnő hidratálószer, érdemes pakolásként alkalmazni. Álljon itt egy egyszerű recept: keverd össze joghurttal vagy tejszínnel, esetleg egy kis zabpehellyel a gyümölcsöt, majd a megtisztított arcra vidd fel, és hagyd fent 15-20 percig.
A gránátalma magjából préselt olajnak is csodálatos hatása van. Erős hatóanyagai miatt nem szabad hígítás nélkül a bőrre kenni, de 10:1 arányban vegyítve más olajjal, például bio argánolajjal, erős ránctalanító kencét kapunk, ami napokon belül érezteti hatását, visszanyerjük bőrünk rugalmasságát, az esetleges ráncok száma csökken.
Gránátalma mint a termékenység szimbóluma
Piros színe és a termésében kifejlődő rengeteg magva miatt lett a gyümölcs a termékenység, a szerelem, az élet és a bőség ősi szimbóluma – Aphrodité “szent” gyümölcse.
Mivel nem támadják meg a férgek, a tisztaságot is kifejezi.
Álomban gránátalmákat látni, termékenységet, jó egészséget és hosszú életkort prognosztizál, de szexre való csábítást, felhívást is jelezhet.
Alternatív módon a vért reprezentálja.
grnatalma-novesben.jpgGörögországban gyümölcse a lét és megsemmisülés, a termékenység jelképe még napjainkban is. Némely görögországi vidéken a lakodalmi vendégek a mátkapár belépése alkalmával gránátalmát dobnak a padlatra; ha a gránátalma darabokra törik, ez szerencsét, bőséget és termékenységet jelent.
Egy alkalommal, amikor a görög király az országot beutazva a thermopülai alattvalókhoz érkezett, egy anyóka gránátalmával a kezében lépett hozzá.
– Uram, annyi legyen éveidnek száma, amennyi magva van ennek az almának. Ha kívánsága teljesült volna, szegény Ottó király még ma is élne. Legendák ihletője, az emberi képzelőerő örök modellje, a különböző korokban újra és újra megtelt emberi indulatokkal a szeretet, a hatalom és a szerelem jelképévé válva.
Végül még két aspektusból szeretném taglalni a gránátalmát: szerepéről a különböző népek hitvilágában, életében, illetve a művészetekben való megjelenéséről is gyűjtöttem információt. Ezeket először az írásom elejére szántam, de mivel biztos akartam lenni abban, hogy a gránátalma gyógyító hatásáig mindenki eljut az olvasásban, ezért végül a végére hagytam. Akinek tehát eléggé felcsigáztam az érdeklődését, annak további kellemes olvasást kívánok.
Gránátalma jelentősége a Föld különböző népeinek életében, hitvilágában
Az ókori sírokat sokszor gránátalma elemekkel díszítették.
granatalma-cserjek.jpgAz ókori és középkori világban, azáltal, hogy maga is képes a vérzésre, a gránátalma a születést és a halált jelképezte. Gyakran szüzekkel és szűz istennőkkel társították, vérvörös húsa és leve miatt olykor az alvilági istennő menstruációjával hozták kapcsolatba. A gránátalma elsősorban az – egyidejűleg pozitív és negatív tulajdonságokkal rendelkező alvilági istenségek, nevezetesen az élet és halál, a betegség és egészség, valamint a termékenység és terméketlenség fölött uralkodó Földanyák (Anyaistennők) jelképe volt.
A vallási és mitológiai hagyományokban a gránátalmafa, az Éden- vagy a tudás fájaként, piros gyümölcse pedig mint a paradicsomi alma, vagy mint aranyalma jelenik meg. Húsos virága a tüzes szerelmet és a női nemi szervet, a vaginát szimbolizálja.
Az egyiptomiak a gránátalma virágaiból ünnepi füzéreket fontak, a XVIII. dinasztiától kezdődően a halottak sírjába a termékenység és a lét folytonosságának jeleként gránátalmát helyeztek.
Az ősi Perzsiában a gránátalma a legyőzhetetlenséget szimbolizálta.
A babiloni harcosok, abban a hitben, hogy ez verhetetlenné teszi őket, az ütközet előtt gránátalma magvakat rágcsáltak.
A gránátalma Kínában – ahová valószínűleg perzsa közvetítéssel érkezett – a bőség, a boldog jövő, a gazdag gyermekáldás jele. A buddhizmusban az őszibarack és a Buddha-keze (Indiában őshonos citrusféle) mellett a szent gyümölcsök egyike. A lányok szívesen tűznek gránátalma szirmokat a hajukba.
A koreaiaknál a gránátalma az istenek eledele, az ősök áldozati gyümölcse.
A hinduk számára az isteni áldás fája, a termékenység és a bőség szimbolikája. A hindu mitológiában Káli és Durga istennők fogai – miután felfalták a démonokat – vértől piroslottak, mint a gránátalmafa virágai. Amikor viszont nyugodt hangulatban volt, az Anyaistennő (Mahadévi) gránátalmafa alatt ülve osztogatta a jólétet a világ számára.
Görögországban ez az isteni táplálék egyúttal a halhatatlanság jelképe is, amelyet jól példáz Perszephoné esete. Az alvilág királynéját Hadész elengedte anyjához, de előbb titkon megetette gránátalmamaggal, hogy ne feledkezzen meg a holtak birodalmáról, és térjen oda vissza.
A rómaiaknál a “megőrző” Juno emblémája, az egyetértés kifejezője. Termékenységi jelentésére utal az a szokás, miszerint házasságkötéskor földhöz vágják, hogy magjai szétszóródjanak.
Minthogy égőpiros színe miatt a szerelmet jelképezi, vigyáznia kellett annak a lánynak, aki gránátvirágot kapott. Szerelemre gyújtó hatása mellett Cato legalább oly nagyra becsülte gyökerének hashajtó hatását. De e becses növény használatos volt vesekő ellen, vérzéscsillapító készítésére, lázcsillapításra, féreghajtásra, cserzésre, festésre, sőt mustkészítésre – amelyről oly nemes férfiak is megemlékeztek, mint Filosztrátusz és Dioszkoridész.
Kisázsiában és Mezopotámiában a meghaló és feltámadó növény- és termékenységi istenségek (Tammúz, Adónisz) jelképe; pusztulásukra a sebként felfakadó héj, újjászületésükre a sok mag, a férfiúi termékenység szimbóluma utal.
A muszlimok Mohamed gyümölcseként tisztelik: “Egyetek gránátalmát, mert ez megtisztítja a szervezetet az irígységtől és a gyűlölettől” mondta a Próféta. Kipréselt levéből még a haldokló szájába is csöppentettek. A muzulmánok szent könyve, a Korán háromszor említi a gránátalmát, kétszer mint Allah ajándékát az emberek számára, egyszer pedig mint a Paradicsomban található gyümölcsöt.
Ősidők óta a különböző vallási szertartások szereplője volt a gránátalma. A föníciaiak is bevonták szertartásaikba a színes gránátalmaterméseket.
A Bibilia szerint Salamon papjai pedig csak akkor léphettek a szentélybe, ha ruhájukon apró gránátalmák lógtak. Az Ószövetség szerint gránátalma után áhítozott a pusztában vándorló Izrael népe. A zsidó szóbeli hagyományban a Tudás Fáján növő, Ádám és Éva számára tiltott gyümölcs. Az Énekek Énekében a gránátalma magjai a Tórát tanulmányozó gyermekeket reprezentálják. A megújulás, a termékenység mellett azt az áldást is jelképezte, amely az Istennel kötött szövetség eredménye.
Egy zsidó történet a gránátalmát a halállal és a menstruáló vagy tisztátalan nővel, Lilittel vagy egy prostituálttal társítja. A Talmud elmondása szerint Hiyya ben-Abba rabbi felesége Harutha (a Tiltott Hajadon, egykoron híres prostituált) képét öltötte, hogy próbára tegye az ura akaraterejét. Amikor a rabbi meglátta a gyönyörűen felcicomázott boszorkányt, nagyon izgatottá vált, és “Ki vagy Te?” szavakkal szólította meg. “Harutha vagyok, és ha kívánsz, egy gránátalmáért megkaphatsz. Hozd ide nekem azt, amelyik ott a legmagasabb ágon található!” – válaszolta a hölgy. Hiyya rabbi sietve felmászott a fára a gránátalmáért, de amikor visszatért, Harutha helyén a feleségét találta, aki azzal nyugtatgatta, hogy csak próbára kívánta tenni őt. A rabbi azonban igen erős bűntudatot érzett, és a következőt mondta: “Gonoszságot követhettem volna el.” És vezeklésként halálra koplalta magát.
A keresztények számára a gránátalmát ajándékként Jézus Krisztus hozta az égből. A kereszténység az öröklét és a szellemi, spirituális termékenység jelentését kapcsolta a gránátalmához. A koptok, az egyiptomi keresztények művészetében a gránátalmafa a feltámadás szimbóluma.
A középkori Mária-kultusz idején a gyümölcs számtalan magját a Szűzanya erényeire és mérhetetlen irgalmára vonatkoztatták.
A keresztényeknél termése és virága a szeretetet szimbolizálta. A korabeli olasz festők Mária-képein ott szerepel a pomme d’amour, a szeretet almája. Később korona került az almára, a harc és a harccal járó jutalom jelképeként. Vándorútja tovább folytatódott, és eljutott a hatalom legfelsőbb fokára. A királyok kivették Mária kezéből, és büszkén szorongatták századokon át a “birodalmi almákat”. A szeretet szimbólumából hatalmi jelvény lett.
A gránátalma eredetével kapcsolatos a Hérával rivalizáló szemérmes Side története. Orion felesége, a beóciai eredetű istennő szépségversenyre hívta ki Hérát. Merészségéért azonban súlyos büntetésben részesült, ugyanis abban a tudatban kellett élnie, hogy maga okozta a gyermeke halálát. A lelki teher következtében Side egy magas szirtről a sziklák közé vetette magát, és ahol a vére a kövekre fröccsent, ott nőttek ki az első gránátalmafák. Más elképzelések szerint a gránátalma Dionüszosz véréből sarjadt, és a halált valamint a feledést jelképezi.
A gránátalmának a gyermekek halálával való társítása számos nép hagyományában visszatér. A buddhista mitológiában Hariti boszorkány (a démonok anyja) eredetileg Lilithez hasonlóan gyermekevő volt. Gonoszságából Buddha gyógyította ki, ugyanis sikerült rávennie arra, hogy evési vágyát ropogós gránátalmákkal elégítse ki. Később Hariti a kisgyermekek védőszellem-asszonyává vált.
Japánban – ahol Kishimojin (Kisimodzsin) néven ismert – a meddő asszonyok hozzá fohászkodnak termékenységért. Az ábrázolásokon egy csecsemőt szoptat, és egy gránátalmát tart a kezében.
A gránátalmafa minden részének gyógyító hatást tulajdonítanak. A Tunézia területén élt, Nefzawi sejk 1500 körül a következőket írta a gránátalma hatásáról: “Ha egy nő hüvelyszűkítésre vágyik, kimagozott János kenyérből és gránátalmafa-kérgéből készített főzet segíthet rajta. Ülőfürdőt kell venni ebből a főzetből, amelynek elviselhetetlenül forrónak kell lennie.”
Matthiolus a “Fűszerek könyve” című művében a gránátalmát mint a sebek gyógyítóját említi meg. A tibetiek gyógyszerek komponenseként használják. Kisajtolt leve igen sok C-vitamint tartalmaz, és hatékony a rák, a szívproblémák és a cukorbaj megelőzésében. Úgy tartják keleten, hogy édes-savanyú íze segít húgyhólyag-rendellenességek esetén, ahogy fentebb utaltam rá, elpusztítja a bélférgeket; erősíti a fogínyt, enyhíti a száj és a torok fekélyeit.
A gránátalma “sodródása a történelem tengerében”, szerepe a művészetekben
A gránátalma Nyugat-Ázsiában már évezredekkel ezelőtt felkeltette az ember figyelmét. De először nem virágával, hanem főként gyümölcsével. Talán már a kőkori nyugat-ázsiai embernek gyümölcse volt. De kerti története is lehet vagy négyezer éves, mert Egyiptomban már Kr. e. 1500 körül ültették.
granatalma-2.jpgHogy az ókori kertekben milyen fontos szerepe volt, a Biblia is bizonyítja, amely Palesztina legfontosabb gazdasági növényeit ebben a rendben sorolja fel: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajfa, datolya. Homeros a feákok országában leírja Alkinoos kertjét, s abban említi a körtefát, almafát, gránátalmafát, fügefát, olajfát, szőlőt. Görögországba és Rómába többnyire keletről és Afrikából szállították a gyümölcsnek használt árut, noha a gránátalmafát gyakran ültették Hellaszban és Itáliában is. Itáliában az ókorban kapta sok magjáról malum granatum nevét, s a modern nyelvekben ez a Plinius által is használt neve honosodott meg. (A granum szó magot jelent, a malum granatum tehát sokmagvú alma.)
A reneszánsz korában már csak emlék volt a gránátalma. Az arabok a X. században elhozták Indiából a citromot és a narancsot, s előbb Palesztinában, majd Egyiptomban és Afrika északi partjain alapítottak narancskerteket, a XI. században pedig Spanyolországban és Szicília szigetén is. A gránátalmánál sokkal kellemesebb narancs és citrom, a serbetnél üdítőbb limonádé ettől kezdve hamarosan kiszorította a gránátalmát. Ugyan még Albertus Magnus és Petrus de Crescentiis is felsorolják a gyümölcsfák között, de utóbbi már azt írja, hogy az egyszerűbb emberek délen gránátalmafát, északon szilvafát, birset, füzet, nyárt, vagy szilt használjanak kerítésnek. Tehát a XIV. században már inkább csak mint kerítés játszott szerepet a déli országokban.
Újra fontos szerephez jut azonban a XV. században. De a gyümölcs ekkor már csak az ornamentikában nevezetes. A reneszánsz híres gránátalma-motívuma csírájában az ókorba nyúlik vissza. Tudjuk, hogy Salamon (Kr. e. 970-933) templomának oszlopfejein többféleképen ábrázolták a gránátalmát, s Herodotus szerint Xerxes testőrségének lándzsáin gránátalmadísz fityegett. Keleten a XIV. században elterjed a selymeken a gránátalma-motívum, s a XV. században Itáliában is ez a legkedveltebb dísz az olasz selymeken. Mátyás király Itáliában készült trónkárpitján a korabeli pápai aranyrózsát utánzó rózsa-motívumon kívül naturalisztikus eredetiségében láthatjuk a gránátalma-motívumokat (XI. tábla).
“A XV. század második felében – olvassuk Az iparművészet könyvében – az olasz selyemszövés terén Velence jut vezető szerephez; de a szigetváros mellett a selyemszövés többi olasz főhelyei is számot tesznek. A gránátalmás mustra most is az uralkodó, de szerény levélkeretéből káprázatos változatossággal alakított, és egymást metsző indadísz keletkezik, amelynek egymásba fonódó virág- vagy szalagfüzéreinek keretében magának a gránátalma motívumnak csak kitöltő szerep jut. Ez a kitöltés azonban csak körvonalaiban emlékeztet még a gránátalmára, amelyeken belül a stilizált gyümölcs helyébe akantusz-lombok, szimmetrikus virágbokréták, tollas vagy virágos vázák – régi magyar nevükön olasz korsós virágok – és más effélék kerülnek”. Minthogy a XV. századnak legkedveltebb virága a szegfű, többnyire szegfűvel kombinálják a gránátalma motívumot. Így látjuk egy, a bártfai múzeumban őrzött olasz származású miseruhán.
Az arab-mór textildíszítmények ihletője volt, és az egész XV. századi Európában a szőnyegek és brokátok szinte kizárólagos díszítőeleme lett.
Városokat is neveztek el róla. Frigiai eredetű neve sok helység nevében megtalálható, és van, aki Granada város nevét tőle származtatja. A X. századi arab városalapítóknak talán hazájukat juttatta eszébe?
granatalma-1.jpgA reneszánsz azonban más módon is feltámasztotta a gránátalmát. És pedig virágjáért, amelyet ugyan jól ismertek az ókorban is, de csak alárendelt szerepet juttattak neki. Plinius azt írja a gránátalma virágjáról, hogy a neve balaustium, orvosságnak és ruhák festésére használják, s az ilyen ruhát balaustium-színűnek nevezik. Löw Imánuel szerint a balaustion vagy balaustium sémi eredetű szó, és a gránátalma elfeledett sémi neve, amely a betsa vagy belasa szóból ered. Belasa pedig repedést jelent, tehát eredetileg az érett gyümölcs neve volt. Később azonban ezt elfeledték, s Dioskurides és Plinius a balaustion szót a virág neveként foglalták le.
A gránátalma a reneszánsz kor óta a magyaroknak is elterjedt és kedvelt motívuma volt, és igen meglehet, hogy őseink Ázsiából hozták magukkal. Mátyás király udvarának újjászülető, humanista fényében vörösmárvány gránátalmák ragyogtak. Az olasz művészetek mellett, e gyümölcs emlékét Galeotto krónikái is megőrizték a királyi lakomák leírásában.
granatalma-3.jpgA balaustium nem tűnt el a középkorban sem, sőt mint gyógyszer használatos volt az egész keresztény és arab kultúrterületen. Nyilván eme szerepének köszönheti, hogy akkor sem szűnt meg iránta az érdeklődés, amikor a gyümölcs már eljutott a feledés útjának kezdetére. A reneszánsz pedig előtérbe tolta a virágot, és azzal, hogy a gyümölcsöt az ismert gránátalma-motívummá alakította, azt is dísszé avatta. A reneszánsz embere a balaustium-ot az olasz balaustro alakjában használta, s az egész gránátalmafát gyakran így nevezte. Amikor Alberti javaslata nyomán elterjedt a növényveder iránt az érdeklődés, a lépcső és az erkély díszítésére szívesen alkalmazták a vederbe ültetett gránátalmafát, amely piros virágaival versenytársa lett a szegfűnek, és azt inkább az ablakba szorította. A lépcsőkorlát és az erkélykönyöklő mai napig őrzi nemzetközi nevében a balustium emlékét, ugyanis – mint Löw Imánuel kimutatta – a lépcsőkorlát és erkélykönyöklő Itáliában a díszítésére használt balaustro alapján kapta olasz balaustrata (virágos gránátalmafával szegélyezett) nevét, ebből lett a francia balaustrade, amely később világszerte meghonosodott. A vederbe ültetett gránátalma a XVI. században egész Közép-Európában divatossá lett az olasz példa nyomán az úri házakban hű társa, a leander kíséretében. Télire pincébe tették a növényt, nyáron pedig a balustrádokat díszítették vele. Lippay ezt írja róla: “Balaustia, vad pomagránát, avagy teljesvirágú pomagránát, aki gyümölcsöt nem hoz, de a virágja igen szép miniumszínű veres: öreg teljes, mint a középszerű rózsa. Fája, levele nem külömb a gyümölcsöző pómagránátrál. Kirül az olasz fák között. Szaporítása lehet a bujtatás által, vagy a gyökeréről kinőtt ágacskákról, amint gyakran megmondottam. Öreg faedényekbe kell tenni, hogy télbe a pincébe vihessék.” Azonban még a XVIII. század végén sem volt Magyarországon gyakori. Grossinger azt állítja: “a fa nem állja ki a tél szigorát, ezért az ország díszkertjében nagyon ritkán látható.”
A századok folyamán sok híres növény neve merült feledésbe, és a növényvilág új ritkaságai tűntek fel, belopva magukat az emberek szívébe. A gránátalma híre, szépsége azonban semmit sem halványodott.
Forrás: AntaVali