A fluor veszélyei – avagy kell-e a fluor a fogkrémbe?
Sokat vitatott téma, hogy fluoridos vagy fluormentes fogkrémmel mossunk-e fogat? A fogorvosok az előbbit ajánlják, az egészséges életmód pártolói azonban egészségtelennek, sőt, egyenesen veszélyesnek tartják. Az interneten találtam az alábbi cikket, melyet egy élelmiszermérnök írt a fluor veszélyeiről. Megfontolandó sorok következnek, ezért is osztom meg saját olvasóimmal. Ez alapján mindenki döntse el maga, hogy milyen fogkrémet választ.
Fluor a fogkrémben?
A Magyarországon kapható fogkrémek túlnyomó többsége fluoridos – mert ugye “fogorvosunk is ezt ajánlja”. A reklám szakirodalom szerint a fogzománcon keresztül felszívódva erősíti azt, és megvédi a fogakat a szuvasodástól.
Vajon a fogzománcon keresztül felszívódik-e valami? A kutatások bebizonyították, hogy semmi! Akkor miért raknak a fogkrémbe fluoridot?
Hol fog fölszívódni a fluorid? Egyáltalán mi is az a fluorid?
A fluorid a legerősebb mérgek egyike: sok növényvédő szer tartalmaz fluort molekulavázában. A kemoterápiában használt készítmények között is található ilyen vegyület.
Legfontosabb káros hatásai a következők:
– Mérgező mivoltának mértékére jellemző, hogy olyan ipari vidékeken, ahol hidrogén-fluorid formában kerül a levegőbe, már 0,1 ppb koncentrációban immunrendszer-károsító hatását észlelték elsősorban gyermekeknél.
– Több mint 62 enzim működését képes gátolni szervezetünkben. Közöttük találhatók a DNS-ben keletkezett hibák javításáért felelős enzimek, valamint az ingerület-átvitel során kulcsszerepet játszó kolinészteráz enzim is. Érdekességként jegyzem meg, hogy azok a molekulák, amelyeket idegbénító gázként vetettek be háborúk idején, szintén elsősorban a kolinészteráz enzim bénításán keresztül ölnek.
– Megváltoztathatja az információátvitelben kulcsszerepet játszó DNS molekula szintézisét, nem kívánatos szerkezetű DNS-láncok jöhetnek létre. Ezt nevezik a biokémiában mutációnak, és ezért a fluor mutagén elem.
– Módosíthatja a kromoszómák szerkezetét.
– Gyorsíthatja a daganatok kialakulását, növeli a daganatképződés kockázatát.
– Mivel a fluorid nagyon kis méretű elem, képes az agyba is behatolni. Ennek egyik kimutatott komoly következménye a tanulási képesség csökkenése és memóriazavar kialakulása. Kínában a fluoridos ivóvizet fogyasztó gyermekek IQ-ja jóval alacsonyabb, mint azoké, akik nem isznak magas fluoridtartalmú vizet. Számos vizsgálat igazolta, hogy aki több mint 1 ppm (mg/l) fluoridot tartalmazó vizet iszik huzamosabb időn át (pl. egy-két év), annak IQ-ja akár 70 alá is csökkenhet.
– Arra is fény derült, hogy a fluorid az agyban az oxidatív folyamatok felgyorsításával, a szabadgyök-koncentráció növelésének serkentésével fejti ki káros hatását. Agyunkban a tobozmirigy az egyik gyűjtőhelye a bekerült fluoridnak. Ez a mirigy termeli a melatonin nevű hormont, amely kiváló antioxidáns, valamint az alvás-ébrenlét ciklus – ezen keresztül biológiai óránk – egyik szabályozója. A tobozmirigyben felgyülemlő fluorid hatásra csökkent a melatonin termelés.
Hol használják ma a fluort?
- A félvezető ipar és az új nanotechnológia használja a fluor plazmát maratásra.
- Egyes eljárások használják a hidrogén-fluoridot matt üveg előállítására (marja az üveget).
- Fluorozott polimereket használnak, mint tapadásgátló bevonatokat: teflon.
- A hűtőgépek még használják a freonokat, mint hőszállító közeget. A freonok az ózon ellenségei, és ezért egyre ritkábban alkalmazzák. A freon negatív hatásáért nem a fluor a felelős, hanem a klór.
- Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölő-szerekben, adalékként egyes fogpasztákban, mint fogszuvasodást gátló szer.
- Nagy adagban a nátrium-fluoridot, mint rovarirtót használták.
- A hatvanas években kísérletek folytak a fluornak rakéta üzemanyagként történő alkalmazására. Mérgező és maró hatása miatt a kutatások abbamaradtak.
A fluor hatása az élővilágra
Az elemi fluor, a fluor-hidrogén és a vízben oldódó szervetlen fluoridok, nagyon mérgezők és maró hatásúak. Ezért nagy elővigyázattal kell kezelni, és vigyázni, hogy a bőrre vagy a szembe ne kerüljenek.
A fluor nagyon reaktív és szerves anyaggal érintkezvén, ebből hidrogént von el, és hidrogén-fluorid (HF) keletkezik. Ez az első lépés a bőr roncsolásában. A keletkezett HF, ellentétben más erős savakkal, a bőrfelületben egyre mélyebbre hatol, és ez a második és veszélyesebb lépés a bőr roncsolásában. Ezt még fokozza az is, hogy az idegvégződések is károsodnak és az első fázisokban az égés fájdalom mentes.
A hidrogén-fluorid reagálhat a csont kalciumával, és idült csontkárosodást okoz. Ennél veszélyesebb, a szervezetben lévő kalcium megkötése, ami szívritmus zavart okoz, és szívmegállás következhet be. Ha a HF a bőrfelület 2,5%-át érinti (ez kb. 23 cm2) és nem mossák le azonnal bő vízzel, a sebesült nyílt, nehezen gyógyuló sebeket szerez, ha még sikerül is túlélni a balesetet.
A fogkrémek számos, lassan ható mérget tartalmaznak, mint például a szaharin, a mesterséges színezékek és ízesítők (mind potenciális rákkeltők). Ám a legaggasztóbb továbbra is az, hogy minden tubus fogkrémünk halálos adag fluoridot tartalmaz. Míg Európában a fluoridtartalmú fogkrémeket egészségesnek kiáltják ki a reklámokban, az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (Food and Drug Administraton, FDA) előírja, hogy a csomagoláson fel kell tüntetni az egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint azt az információt, hogy a fogkrém lenyelése esetén a helyi toxikológiai intézethez kell fordulni. A Skandináv országokban és a volt Szovjetunió területén törvények korlátozzák a használatát, fogkrémekben való alkalmazása tilos.
Bármily megdöbbentő is, de fogkrémet, azaz egy olyan terméket, amit a szánkba veszünk és gyakran le is nyelünk – bárki előállíthat és árulhat, engedélyek csupán akkor szükségesek, ha a gyártók valamilyen gyógyhatást tulajdonítanak a terméknek (például a fog érzékenységének csökkentése).
Lévay Ferenc Zoltán
élelmiszermérnök
víztisztítási technológus
Forrás: www.network.hu