Cink és szelén: az immunrendszer két kulcsszereplője
Tudd meg, milyen szerepük van az olyan antioxidánsoknak a szervezetedben, mint a cink és szelén és hogy hogyan erősítheted velük az immunrendszered!
Az immunrendszer erősítése mindig fontos feladat annak érdekében, hogy fittek, erősek, egészségesek maradjunk. Számos fontos vitamin és ásványi anyag lehet ebben segítségünkre, most a cink és szelén szerepét nézzük át, valamint azt, hogy hogyan dolgoznak ezek az antioxidánsok a szervezetünkben.
Az antioxidánsok szerepe a szervezetünkben
Az antioxidánsok olyan anyagok a szervezetünkben, amelyek megelőzhetik vagy lassíthatják a káros szabad gyökök sejtkárosító hatását. A káros szabadgyökök olyan instabil molekulák, amelyeket a szervezet állít elő valamilyen környezeti hatásra vagy más nyomás miatt. Az antioxidánsok lehetnek természetes és mesterséges forrásúak. Bizonyos növényi táplálékok igen gazdagok antioxidánsban, tehát tartalmaznak egyfajta fitonutrienst vagy növényi tápanyagot. A káros szabad gyökök a sejtek melléktermékei, amelyek a tápanyagfeldolgozás közben keletkeznek a környezetre reagálva.
| Amikor a szervezet nem tud hatékonyan megszabadulni a szabadgyököktől az antioxidánsok segítségével, az oxidatív stresszt eredményez. Ez pedig károsítja a sejteket és a szervezet bizonyos működéseit. |
A káros szabad gyökök elszaporodását olyan tényezők segítik, mint a gyulladások a szervezeten belül, vagy például a túlzásba vitt sportolás, a légszennyezés, UV sugárzás vagy dohányfüst. Az oxidatív stressz pedig összefüggésbe hozható különböző egészségügyi problémákkal, mint amilyenek a szívbetegségek, a rák, az ízületi gyulladás, az agyvérzés, keringési rendszeri és légzőszervrendszeri megbetegedések, immunhiányos állapot, Parkinson kór és isémia. Az antioxidánsok azt a célt szolgálják, hogy semlegesítsék a káros szabad gyököket és ezáltal segítsék az általános egészséges állapot fenntartását.
Ahogy idősödünk, a szervezet egyre nehezebben küzd meg a káros szabad gyökökkel, aminek hatására egyre több oxidatív stresszel kell szembesülnie és egyre több sejtkárosodással, ami a normál korosodás degeneratív folyamatának tekinthető. Ez a teória viszonylag új a kutatások terén, de számos tanulmány alátámasztja. Tehát bizonyos szempontból ez egy természetes folyamat, ugyanakkor észrevehetjük, hogy van, akiken kevésbé látszik a korosodás, míg másokon jobban. Ez a folyamat a megfelelő életmóddal (táplálkozás, mozgás, egészséges életmód) lassítható.
A legjobb antioxidáns források
A legjobb antioxidáns források a növényi alapú ételek, különösen a gyümölcsök és a zöldségek. Általánosságban azokat az ételeket, amelyek magas antioxidáns tartalmúak superfood-nak vagy funkcionális ételnek hívjuk.
Bizonyos ételek magasabb antioxidáns tartalommal bírnak, mint mások. A három legfőbb antioxidáns vitamin a béta karotin, a C-vitamin és az E-vitamin. Ezeket főleg színes gyümölcsökben és zöldségekben találod meg, alapvetően lila, kék, vörös, narancs és sárga színűekben.
- Béta karotin és más karotinoidok: barack, brokkoli, répa, kukorica, zöldpaprika, kel, mangó, nektarin, barack, grapefruit, tök, spenót, édesburgonya, paradicsom
- C-vitamin: bogyós gyümölcsök, brokkoli, karfiol, papaya, borsó, édesburgonya, eper, paradicsom, piros, zöld és sárga paprika
- E-vitamin: brokkoli, avokádó, mustár, mangó, dió, papaya, tök, spenót, napraforgómag
- Cink: kagyló, vörös húsok, pulyka, bab, dió, tenger gyümölcsei, gabonák, tejtermékek
- Szelén: brazil dió, tonhal, marhahús, szárnyasok, gabonatermékek
További ételek, amelyek jó antioxidáns források: padlizsán, hüvelyesek, mint a vesebab vagy fekete bab, zöld tea, fekete tea, szőlő, étcsokoládé, gránátalma, goji bogyó.
Gyakran a nagyon színes, vagy erős színű ételek a leggazdagabbak antioxidánsban.
A főzés bizonyos ételekben csökkenti, másokban növeli az antioxidáns szintet. A likopén példáull egy olyan antioxidáns a paradicsomban, amely hő hatására aktiválódik. Ugyanakkor a karfiol, borsó, cukkini veszít az antioxidáns tartalmából a hevítés hatására.
Hogyan hat a cink és a szelén az immunrendszer működésére?
| A cink és a szelén nyomelemek szinergista hatásúak, ami azt jelenti, hogy együtt fogyasztva jobb hatékonyságúak, mint külön-külön fogyasztva. |
A cink direkt, indirekt és antioxidáns mechanizmusokon keresztül is támogatja az immunrendszert. Hiánya esetén bizonyítottan növekszik a megbetegedés esélye.
| A tanulmányok szerint a cink vírusellenes hatással rendelkezik és olyan vírusok szaporodását gátolja meg, mint például az influenzavírus, a rhinovírus és bizonyos légzőszervet támadó vírusok. |
Esszenciális a thymulin kialakításához és aktivitásához, amely szükséges bizonyos immunsejtek működéséhez és előállításához. A cinkhiány nem csak az immunrendszer gyengülését eredményezi, de jelzi számos gyulladásos állapot lehetőségét és a tüdő vagy más szerv károsodását.
Egy tanulmányban azt találták, hogy szepszises betegeknél mind a cink, mind a szelén szintje jelentősen alacsonyabb volt a meghatározottnál, valamint ezen tápanyagok alacsony szintjét összefüggésbe hozták a gyulladásos markerek megemelkedett szintjével.
A cinkhiány egyébként többnyire 60 év felettiek esetében figyelhető meg. Ez pedig hozzájárulhat az immunrendszer gyengüléséhez, ami pedig okozhatja az időskorban gyakrabban előforduló megbetegedéseket. A normál cink szinttel rendelkezőknél alacsonyabb a kockázat, vagy akár tüdőgyulladás esetén rövidebb ideg áll fenn a betegség kevesebb antibiotikumra van szükség azokkal összehasonlítva, akiknél alacsonyabb a cink koncentráció.
Akinél alacsony a szelén szintje, kimutathatóan fogékonyabb az influenzára, sőt még más fertőzésekre is, mint amilyen a hepatitis B, C, vagy a Nyugat-nílusi vírus. Egereken végzett kísérleteknél azt találták, hogy a szelénhiányos egerek halálozása influenza esetén 75% volt, míg azoknál az egereknél, ahol a szelént táplálék-kiegészítéssel pótolták, ez az arány 25%-ra csökkent.
| A szelén alacsony szintje nem csak növeli a fertőzések kockázatát, de hozzájárul az influenzára való nagyobb fogékonysághoz és más virulensebb törzsek terjedéséhez. |
Az influenza H1N1 altípusa például azon gyerekek között jobban terjedt, akiknél alacsony volt a szelénszint. Idősebb embereknél a szelén alacsony szintje a légzőszervi megbetegedések gyakoribb előfordulását eredményezte.
Forrás: biotechusa