Itt a megdöbbentő kutatás a rizs veszélyességéről

Lesújtó hírt közölt egy új kutatás: a világ egyik legnépszerűbb körete, a rizs ártalmas lehet az egészségre; a finomított gabona túlzásba vitt fogyasztása ugyanolyan káros a szívre, mint a túl sok cukor.

Egy most megjelent új kutatás az irániak étkezési szokásait és egészségi állapotát vizsgálta. Kiderült, hogy a fehér rizst is magába foglaló finomított gabonafélék fogyasztása növeli a korai koszorúér-betegség kockázatát – olvasható a Daily Mail cikkében.

A hatás gyakorlatilag ahhoz hasonló, mintha megállás nélkül öntenénk magunkba a cukrot.

A tanulmány egy körülbelül 2500 fős csoportra összpontosított. Az egyik csoport egészséges szív- és érrendszerrel rendelkezett, a másik csoport tagjai viszont koszorúér-betegséggel küzdöttek. Minden résztvevőnek kérdőívet kellett kitöltenie, amelyben többek között arról kellett nyilatkozniuk, milyen gyakran fogyasztanak teljes kiőrlésű és finomított gabonaféléket.

AZ EREDMÉNYEK ALAPJÁN A KUTATÓK MEGÁLLAPÍTOTTÁK, HOGY A FINOMÍTOTT GABONAFÉLÉK NAGYOBB MÉRTÉKŰ FOGYASZTÁSA A KORAI KOSZORÚÉR-BETEGSÉG KIALAKULÁSÁT DRÁMAIAN MEGNÖVELI. EZZEL SZEMBEN A TELJES KIŐRLÉSŰ GABONAFÉLÉK VÉDIK A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERT A KÁROSÍTÓ HATÁSOKTÓL.

Miért más a finomított gabona?

A gabonaféléket a finomítás során lisztté vagy darává dolgozzák fel. Ennek az eljárásnak előnye és súlyos hátránya is van:

FINOMABB TEXTÚRÁT ÉS HOSSZABB ELTARTHATÓSÁGOT BIZTOSÍT, DE KÖZBEN NÉHÁNY KULCSFONTOSSÁGÚ TÁPANYAGOT KIIKTAT.

A teljes kiőrlésű gabonafélékben ezzel szemben minden létfontosságú tápanyag megtalálható, ezért a szakértők a fehér helyett inkább a barna rizs fogyasztását javasolják.

Számos tényező játszik szerepet abban, hogy az emberek miért fogyasztanak több finomított, mint teljes kiőrlésű gabonát… A legfontosabb tényezők közé a gazdaság, a jövedelem, a munkahely, az oktatás, a kultúra, az életkor és más hasonló körülmények tartoznak”

– mondta dr. Mohammad Amin Khajavi Gaskarei, a tanulmány vezető szerzője.

Az olyan étrend, amely nagy mennyiségű egészségtelen és finomított gabonafélék fogyasztását tartalmazza, hasonlónak tekinthető a sok egészségtelen cukrot és olajat tartalmazó étrendhez”

– tette hozzá a szakértő.

A finomított gabonaféléket a szervezet gyorsan lebontja, mivel már nem tartalmaznak rostokat, ez pedig étkezés után a vércukorszint megemelkedéséhez vezet. Idővel a magas vércukorszint károsíthatja az ereket és a szívet irányító idegeket, továbbá plakkok képződését idézheti elő az artériák falában.

Az American College of Cardiology és az American Heart Association 2019-es tanulmánya a szívbetegségek kockázati tényezőinek csökkentése érdekében olyan étrendet javasol, amely a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék és halak fogyasztását hangsúlyozza.

Forrás: origo

A rizs pont annyira rossz a szervezetünknek, mint a cukor

A Harvard Medical School új információi szerint egy adag fehér rizs egészségkárosító hatásai a fehér cukoréval érnek fel, de vajon mennyire igaz ez?

A rizs a világ népességének több mint fele számára alapvető élelmiszer, köztük 640 millió Ázsiában élő alultáplált ember számára is. Könnyen hozzáférhető és szállítható, olcsó, és a barna rizshez képest hosszabb az eltarthatósága. Ennek ellenére kutatások bebizonyították, hogy negatívan hat az egészségünkre.

A Harvard Medical School szerint egyetlen adag fehér rizs gyors vércukorszint-emelkedést okoz, ami „majdnem ugyanolyan hatású, mintha tiszta asztali cukrot ennénk”.

Ennek oka, hogy magas a glikémiás indexe (GI), ami gyors inzulin- és vércukorszint-emelkedést eredményez.

A kutatás a fehér rizst ugyanabba a GI-kategóriába sorolja, mint a kukoricát, a kuszkuszt, a cukros reggeli gabonaféléket, valamint a fehér és édesburgonyát.

Bár a hír figyelmeztet, Melissa Meier dietetikus azért „a fehér rizst semmiképpen sem tenné egyenlővé a cukorral”.

Elmagyarázza, hogy ez az alapvető élelmiszer nem eleve rossz, még ha kevésbé egészséges is, mint például a barna rizs:

Igaz, hogy a fehér rizs finomabb, mint a barna, és hacsak nem hosszú szemű, akkor magas lehet a glikémiás indexe, de még mindig kínál némi tápanyagot, és része lehet egy kiegyensúlyozott, egészséges étkezésnek.

Ez sem jelenti azt, hogy teljesen ki kell hagynod a rizst az étrendedből − még akkor sem, ha naponta fogyasztod.

Abszolút semmi baj nincs azzal, ha a rizs alapélelmiszernek számít az étrendedben. A hosszú szemű rizs választása jó ötlet, és ha teljes kiőrlésű, az még jobb.

Forrás: Body + Soul

A titokzatos Rizs – barát vagy ellenség?

A rizst magát és különböző fajtáit rengeteg vita és misztikum övezi. Vannak, akik esküsznek rá és vannak, akik azt javasolják, kerüljük minden formában. De milyen fajtái léteznek egyáltalán? Hol lehet és van-e egyáltalán arany középút a fogyasztásában? Következzenek tehát a tények és javaslatok a rizsfogyasztás kapcsán.

Legtöbbeteknek már nem mondok újat azzal, hogy a fehér rizs, ami tulajdonképpen héjától, így értékes tápanyagaitól megfosztott termék, egy egészségtudatos táplálkozásba nem éppen beilleszthető alapanyag. Hiszen minden értékétől megvont, fényesített mondhatni „csupasz” termék, mindennek köszönhetően rendkívül magas glikémiás index-el.

Vércukor szintünkre tehát egyáltalán nem gyakorol jó hatást, folyamatos fogyasztásával növelhetjük az inzulinrezisztencia és cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Nem kérdés tehát, hogy éppúgy, ahogy a többi finomított szénhidrátot, a fehér rizst is érdemes elkerülnünk.

Kivéve hűtött formában, de erről a későbbiekben még lesz szó! 

Tehát a fehér rizs száműzve, de mit fogyaszthatunk helyette?

Számos variációval számolhatunk a téma kapcsán.

Első körben, a legismertebb talán a klasszikus barna rizs, ami tulajdonképpen a fehér rizs teljes értékű formája, nincs megfosztva attól a külső héj alatti úgynevezett aleuron rétegtől, ami valójában a növény értékes tápanyagait tartalmazza.

Fontos: Rosttartalma hatszorosa a fehér rizsének, emellett tartalmaz esszenciális aminosavakat, szelént és magnéziumot, nem utolsó sorban pedig kiváló mangánforrás.

Külső borítása, korparésze oryzanolban, egy olyan vegyületben gazdag, ami hozzájárul a rossz LDL koleszterinszint csökkenéséhez, és számos más jótékony hatásai is ismert.

A hagyományos barna rizsen túl egyre elterjedtebb a rizsek királyának nevezett basmati rizs barna formája is, mely remek alternatíva lehet azoknak, akik az igazán pergős rizst szeretik.

Lassacskán szintén teret hódít magának a fekete rizs is, ami színét antocianin tartalmának köszönheti. Ez az antioxidáns felel a cékla, a vöröskáposzta az áfonya és a piros paprika színéért is. Ebből a jótékony anyagból ebben a fajtában több található meg, mint az áfonyában. Elsősorban ezzel szerzett magának népszerűséget, de emellett magas E-vitamin és vas tartalma is.

Érdekesség, hogy Kínában ezt a fajtát „tiltott rizsnek” is nevezték, mivel évszázadokkal ezelőtt csak a kiváltságosok fogyaszthatták, illetéktelen fogyasztásáért és eltulajdonításáért akár halálbüntetéssel is sújthatták az elkövetőket.

Érdemes tudnunk, hogy bár a barna rizs sem az a gyorsan elkészülős típus, de a fekete rizs különösen sokáig, 60 percig is főhet. Személyes tapasztalataim alapján ugyanakkor megéri az időt, és emellett legalább előkészülhetünk a fehérje és zsír adagunkkal is mellé.

Fontos, hogy teljes értékű fehérjeforrás, megtalálható benne az összes aminosav. Emellett kiváló B-vitamin forrás is. Markáns íze miatt gyakran keverik másfajtákkal, többnyire fehér rizzsel ezért érdemes odafigyelnünk rá, mikor levesszük a polcról, hogy valóban tiszta vadrizshez nyúltunk-e.

Nem mehetek el szó nélkül ebben a témában a rizs rizstészta formájában történő fogyasztása mellett sem.

Hiszen egyre népszerűbb alternatívát jelent a hagyományos tészták helyett rizstésztát használni. Itt is alapvető szempontként érdemes figyelembe venni, hogy mégis milyen rizsből áll az a bizonyos tészta? Egyre több helyen kapni barna rizsből készült terméket. Ha rizstésztáról van szó akkor leginkább ebben érdemes gondolkodni.

Az alternatív rizsfélék megannyi jó tulajdonsága mellett alapvető szempontként fontos, hogy gluténmentesek.

Ezek ellenére mégis megvan a rizsnek is a maga ellentábora. Sok vita kering ugyanis egy bizonyos szempont mentén a rizsről. Ez pedig annak lektin tartalmával függ össze.

A lektinek olyan összetett fehérjék, melyek az azt termelő növények védelmi vonalát erősítik, akárcsak a rózsa tövise.

Ezek egy része hő hatására (sütés-főzés) megsemmisül ugyan, de bizonyos mennyiségben bekerülnek a szervezetünkbe, és képesek gyulladást, mérgezést, illetve allergiás reakciókat is okozni, az immunrendszer megkerülésével. Közölük a búzalektin előszeretettel kapcsolódik az úgynevezett N-acetil-glükózaminhoz ami számos szövetünk, például a csont alapvető alkotóeleme, majd szétroncsolja azt. Ilyen N-acetil-glükózamin vesz részt a gombák, halak de rovarok (kittin) felépítésében is. Tehát a növény a lektin által védekezik az ellen, hogy elfogyasszuk. Itt most ugye kifejezetten a búza lektinjéről volt szó, amit a gluténmentes étrenddel ki is kerülünk.
Ugyanakkor vannak olyan élelmiszerek, például rizs, burgonya, paradicsom, melyek tartalmaznak kitinkötő lektineket. Ezek funkcionálisan hasonlóak a búza lektinjéhez. Tehát képesek a szervezetünkben negatív elváltozásokat, például erős gyulladást okozni.

Negatív hatásként megemlíthető még a barna rizs magas fitát tartalma, mely megköti az általunk bevitt bizonyos ásványi anyagokat, például kalcium, magnézium, vas, cink és gátolja ezek felszívódását. Továbbá meggátolja bizonyos emésztőenzimek működését is, mint a pepszin, amiláz, tripszin, melyek a fehérjék és keményítők lebontásához szükségesek.

Tehát akkor végezzük ki a rizst, a burgonyával és a paradicsommal karöltve?

A helyzet ennyire nem drasztikus. A fitátok hatása könnyedén kikerülhető főzés előtti 8 órán át tartó áztatással, amit érdemes alkalmazni. A lektineknek pedig egy jórésze az ételek elkészítése során elpusztul, ha mégsem akkor még mindig találkozhat testünkben az emésztő enzimek garmadájával. Fontos, hogy tanácsadásainkon ezeket az alapanyagokat külön is be tudjuk mérni személyre szabottan, így meg tudjuk mondani, hogy számodra az adott élelmiszer jótékony, semleges, ritkán fogyasztandó, vagy esetleg abszolút kerülendő-e.

Funkcionálisan a főtt majd visszahűtött rizsnek van jelentős szerepe, mivel ebben a formában úgynevezett rezisztens keményítőként funkcionál, ami tulajdonképpen ellenáll az emésztésnek és változatlan formában a vastagbélbe kerül, ahol a jótékony bélbaktériumokat és közvetve a bélsejteket is táplálja, jótékony hatást gyakorolva ezzel az emésztőrendszer működésére. Továbbá rezisztens keményítőként növeli az inzulinérzékenységet, és segíti a vércukorszint csökkentését. Nem utolsó sorban pedig telítettség érzetet is okoz, csökkentve ezzel az étvágyat.

Azt, hogy pontosan mennyi szénhidrátra van szükségünk és ezen belül mennyi keményítőre az határozza meg, hogy milyen táplálkozási típusba tartozunk.

Szénhidrát típusok bátran fogyaszthatják a különböző rizsfajtákat szénhidrát bevitelük 2/3-ként, ez az arány, egyensúlyi típusoknál ½-ed keményítőbevitelt jelent, fehérje típusoknál pedig szénhidrát arányuk 1/3-át érdemes keményítőben gazdag élelmiszerekből fedezni, természetesen a saját személyre szabott arányaiknak megfelelően.

Forrás: bodywakes

A hűtött rizs titka

Tudjuk, hogy a magas hőmérséklet tönkreteszi a gyümölcsök, zöldségek értékes hatóanyagainak nagy részét, és azt is, hogy az elkészítés és a feldolgozás mértéke is előnytelen változásokat idéz elő például a vércukoremelő hatás vonatkozásában.
A krumpli elkészítésének legrosszabb módja pl. a krumplipüré…

Aztán itt van a miből-mennyit-mivel-kombinálunk kérdés, amibe az anyagcseretípus “szól bele”.

Ezeken túlmenően van egy izgalmas történet a főzés-hűtés kapcsán!

A megfőzött keményítő típusú szénhidrátot tartalmazó táplálékokban hűtés hatására jelentősen megnő a rezisztens keményítők aránya.

Kérdezheted, hogy ez most jó, vagy rossz? -» Jó
Miért jó a rezisztens keményítő?

Ellenáll az emésztő enzimeknek, így a vékonybélen emésztés nélkül halad át, miközben táplálékkal elfogyasztott egyéb szénhidrátok felszívódását lassítja, végül pedig értékes tápláléka lesz a vastagbél bélbaktériumainak.
Táplálva és gazdagítva a bélflórát, erősítve az immunrendszert, és a szervezet egyéb fontos folyamatait!

De ezzel még nincs vége a történetnek!
Ahogy a baktériumok megemésztik a rezisztens keményítőket, hasznos vegyületekké alakítják őket, mint pl. rövidláncú zsírsavak közé tartozó vajsav/butirát.

A butirát a bélsejtek számára a legjobb “üzemanyag”.
Ennek köszönhetően az emésztőrendszer működése is javul.
A bélsejtek által fel nem használt rövidláncú zsírsavak, a véráramba jutva tovább vándorolnak a szervezetben (pl. májba is), és különféle jótékony változásokat idézhetnek elő. A folyamat szerteágazó és nagyon izgalmas!

A lényeg persze az, hogy miért jó Neked, ha rendszeresen rezisztens
keményítőt tartalmazó ételeket eszel:

• diéta-barát, mert az eredetihez képest kb. a fele lesz a kalóriatartalma – zseniális 🙂
• telítettségérzés mellett stabilabb vércukorszintethez segít hozzá;
• táplálja a bélflórádat, és butiráttá átalakulva bélsejtjeidet is, így a jól működő immunrendszert alapozod vele 🙂
• javítja a sejtek inzulinérzékenységét!!!
• lassítja más szénhidrátok felszívódását
• kisebb inzulinválaszt vált ki, ezzel kíméli a hasnyálmirigyet, csökkenti a cukorbetegség kialakulásának

Végeredmény: stabilabb, kiegyensúlyozottabb vércukorszint

Látod, milyen jó hatással lesz rád, ha rendszeresen fogyasztod?

Terápiás szerepe röviden összefoglalva:

• táplálékintoleranciák megelőzésében és kezelésében
• emésztőrendszer regenerációjában
• különböző gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn, Colitis) és az IBS kezelésében,
• inzulinrezisztencia esetén
• hormonális problémák esetén

Ha úgy érzed, hogy szuper jól működik a szervezeted, nem vagy sem glutén, sem tejcukor-érzékeny, akkor is használd ki a jó hatásokat, mert bizony azok az élelmiszerek, amiket elfogyasztasz előbb-utóbb nyomot hagynak az emésztőrendszeredben.

Lassan, alattomosan dolgoznak…
De nem kell megijedni, van csomó jó dolog, pl. ez is, amivel a jövőben is élvezettel táplálhatod magadat

Gondoltad volna, hogy a fent leírt hatások már a fehér rizsnél is érvényesülnek?

Pedig a fehér rizzsel az a probléma, hogy a pelyvás héj alatti korpa és csíra részt is lekoptatják, ami az értékes tápanyagok többségét tartalmazza (esszenciális aminosavak, szelén, magnézium, mangán, foszfor, réz, és kálium, B vitaminok), illetve az értékes rosttartalmától is megfosztva, végül egy finomított szénhidrátot kapunk, aminek magas a glikémiás indexe, így a vércukorszintet gyorsan emeli!

Fantasztikus, hogy a főzés utáni visszahűtés ilyen csodára képes a keményítő tartalmú alapanyagoknál!

DE miért ne legyen ennél még jobb?

Javasolt alapanyagok:

• barna basmati rizs, fehér basmati rizs, de a hétköznapi rizs keményítőtartalma is így működik.
• rizstej
• csipet só
• stevia, eritrit, glicin (természetes aminosav, nincsen mellékíze, édessége nagyjából a cukoréval megegyező, “hőálló”)
• WellVital instantok a megkoronázásához

Elkészítés:

Megfőzöd a rizst, és utána 12-24 órára a hűtőbe teszed.

Aztán készülhet is belőle mindenféle csoda.
A WellVital instantoknak köszönhetően – pár szem gyümölcs helyett – akár 30-40-50 dkg gyümölcsöt, sőt zöldséget! is elfogyaszthatsz egy finom desszert részeként. 
Keverhetsz bele egy kiskanál Nektár koncentrátumot is lekvár helyett

Szerző: Jung Kriszti

A leírtak alapján lehet azt mondani, ha rizst eszel, akkor cukrot lapátolsz magadba …